Kölcsey Ferenc

(1790-1838)

A magyar romantika első és egyik legjelentősebb alakja. Munkássága a felvilágosult klasszicizmustól az érzékeny romantikáig változott.

·        Sződemeter, középbirtokos nemesi család

·        Jogi diploma

·        1816-17: kritikusi tevékenység: Csokonai, Berzsenyi kritika

·        1817: válság, túlzásnak tartja a nyelvújítást, eltávolodik a klasszicizmustól, romantika felé fordulás, népköltészet fontossága

·        1826-tól: Szemerével szerkeszti: Élet és Literatúra, Nemzeti hagyományok c. tanulmány

·        1820-30: mint politikus is fellép, Szatmár megye jegyzője

·        1832: országgyűlési követ, Országgyűlési Napló írása

·        1835: konzervatív ellenzék kerekedik felül –lemond tisztjéről: visszatér Szatmárcsekére, de továbbra is politizál: bebörtönzött Kossuth védelmére kel, vád alá helyezett Wesselényi védőiratát írja, közben gazdálkodik, Kálmánt, öccse fiát neveli

Értekező próza

·        18-19.sz fordulóján indult meg a műfaj fejlődése, oka:

o       minden könyvhöz, ami elhagyja a sajtót, kritikát, recenziót (ismertetés, bírálat) kell fűzni

o       19.sz elején egyre több filozófiai hatás éri a kor gondolkodó emberét, és ehhez valamilyen véleményt fűz

·        Kölcsey prózairodalmának 4 szakasza:

1)     1810-es évek: bírálatok: klasszicista fenntartások a romantikával szemben

v     Csokonai Vitéz Mihály munkáinak kritikai megítélése: 1815

§         megvádolja parlagiasságáért, túl egyszerű

§         Csokonai népiességének jelentőségét nem látja meg

v     Berzsenyi Dániel versei: 1817 (ekkor még élt)

§         dagályossággal vádolta („nemesség költője”, verselése ellen is lázad)

§         nem fedezi fel a metaforikus képalkotásában a romantikát

2)      1820-as évek: reformkor harcosává vált

v     Nemzeti hagyományok: 1826

§         összegző igényű alkotás, értekezés

§         már a romantikus nemzetfelfogás, eredetiség problémáját feszegeti

§         európai romantikus történetfilozófia legalapvetőbb tételeit is ismerteti: nemzet nem más, mint egy kollektív személyiség, aminek van gyerekkora, ifjúkora… emberi életszakaszok megtalálhatók benne

§         ősi irodalmi hagyomány ahol nincs, ott nemzeti költészet sem születhet

§         fontos szerep a hagyománynak

§         fejlődés 2 típusa:

o  görög: belülről kifelé irányuló fejlődés, szerves, nálunk a romantika ilyen

o  idegen példa követése: nálunk minden más

§         politikai mondanivaló: nemzeti függetlenségi törekvések hordozója csak egy önálló nemzeti jellegű irodalom lehet, mely a népre támaszkodik, s annak költészetéből meríti kincseit

§         következtetése: pesszimista: nincs belső típusú fejlődés

v     Mohács: 1826: értekezés, hasonló felfogás

v     A szatmári adózó nép állapotáról: 1829

§         irodalomtörténeti értékű munka

§         elviselhetetlen adóterhek, nemesség elmaradottsága, ipar és kereskedelem fejletlensége

v     Az örökös megváltás ügyében: 1829

§         Parasztság elmaradottsága

§         Itt említi meg a magyar nyelv hivatalossá tételét

§         Lengyelek megsegítésének kérdése

§         Vallásszabadság

§         Erdélyi unió előkészítése

3)     1832-36.: országgyűlési követ, romantikus nemzetfogalom meghaladására tesz kísérletet

v     Országgyűlés beszédei: témái változatosak

v     Országgyűlési Napló:

§         modern polgári nemzet elképzelés körvonalait fogalmazza meg

§         ahhoz, hogy nemzet, nemzeti egység létrejöjjön, szükség van az ott élők érdeklődésének megteremtésére

4)      1836-tól:

v     Parainesis Kölcsey Kálmánhoz: 1837

§         filozófiai végrendelet: görög eredetű, intő, bátorító, buzdító beszédet jelent

§         terjedelme kb. 40 lap

§         hatás, példakép: István király Imre herceghez írt

§         központi gondolat: a rény (erény):

o  közéleti tisztaság, hazaszeretet

o  anyához való hálás ragaszkodás

o  emberiség és a haza iránti odaadó szeretet

§         köztársasági erkölcsök követése:

o  közügyekkel való foglalkozás kötelezősége

o  nem önzőség

o  retorika alapos ismerete (ékesszólás)

o  nyilvános fórumokon való megjelenés

o  tudás szüntelen gyarapítása

o  anyanyelv fejlesztése, de nem elmaradás az idegen nyelvektől