Szigeti veszedelem:

·        Műfaj: műeposz

·        Keletkezés: 1645-46

·        Latin cím: Obsidio Sigetiana

·        Megjelenése: 1651, Bécs, egy kötetben: Adriai tengernek Syrenaia, groff Zrini Miklos

Maga állította össze a kötetkompozíciót:

1.      Szerelmes versek

2.      Filozófiai, erkölcsi témájú epigrammák

3.      Szigeti veszedelem (=Zrinyiász)

4.      Feszületre című óda

5.      Peroráció: zárás, életcéljának rövid összegzése

·        Forrásai: Vergilius: Aeneis, Tasso: Megszabadított Jeruzsálem, korabeli históriás énekek

·        Téma: Szigetvár 1566-os ostroma (dédnagyapja emlékének állít emléket)

·        Alapkoncepció: magyarság múltbeli sikerei az Isten ajándékai, de a magyarok hálátlanok voltak, bűnbe estek, így Isten büntetése a török támadás

·        Antik elemek: átveszi a klasszikus eposz jellemzőit, az eposzi kellékeket

·        Keresztény elemek (eltérés a klasszikus eposzoktól):

q       A múzsa az invokációban Szűz Mária (a középkori himnuszok stílusában könyörög hozzá)

q       Mű célja: ideálteremtés: dédapja a halált a kereszténység védelméért vállalta a kereszténység, Krisztus nevében, nem a világi javak vezérelték a várvédőket, hanem az erkölcsi tisztaság (Athleta Christi = Krosztus katonája), Krisztushoz hasonlóan ők is feláldozzák magukat =imitatio Christi

q       Nemzeti bűn és bűnhődés gondolatát veti fel ( lásd: alapkoncepció)

q       Angyalok szerepeltetése (pl. Mihály arkangyal leszáll a pokolba és Szulimánt a magyarok ellen szítja; a végén Gábriel vezetésével angyali légió viszi lelküket a mennyországba)

q       Idealizált eszménykép: a várvédők szilárd egységet alkotnak, erényeik a vitézi hősiesség, tisztaság, kitűnő vezér áll a sereg élén (ellentét a török sereggel)

q       Megdicsőült keresztény vértanú: legveszedelmesebb ellenségtől szabadította meg az országot és a kereszténységet

·        Befejezés: keverednek a reális és irreális elemek: életszeretet, halálfélelem, hazaszeretet, szerelem – mesebeli bátorság, óriási erő, végzetszerűség

·        Szerkezet:

q       15 ének

q       2 szerkezeti egység:

1)      1-6. ének: ostrom előzménye, előkészítés (benne: propozíció, invokáció, Zrínyi lelkesítő beszéde, enumeráció)

2)      7-15. ének: ostrom leírása, ( a törökök tervezik a visszavonulást, amikor elfogják a várvédők postagalambját, amiből kiderül, hogy már nem tudják tovább védeni a várat) a kirohanás

q       nem arányos elrendezés: a tetőpont a 10.ének: Zrínyi hősiességének leírása

·        Verselés: magyaros: ütemhangsúlyos, négyütemű 12-es sorok, bokorrím

·        Mondanivaló: saját korának szóló figyelmeztető felhívás: erkölcsi fölénnyel, vitézséggel megmenthető az ország, ki lehet űzni a törököt

Konkrét utalás a jelen és jövő feladataira

·        Barokk elemek:

q       Aránytalan szerkezet

q       Meggyőzni akar

q       Keresztény motívumok

q       Alapeszméhez való ragaszkodás (önfeláldozás a hazáért, egyéni hősiesség, imitatio Christi), ennek rendeli alá a konkrét eseményeket

q       Szerencse, váratlan fordulatok (pl. postagalamb)

q       Epizódokra fektetett hangsúly

q       Barokk hérosz

q       Halál látomásos megjelenítése

Kuruc kor költészete:

·        Időszaka: kb. 1660-1730

·        Szerzői: alacsonyabb rendűek, tanítók, diákok, kispapok, bujdosó katonák (névtelenek)

·        Műfajok: búcsúztatók, köszöntők, siratóénekek, csúfoló versek, gúnyénekek, buzdító versek, bujdosóének, táncdal

·        Terjedése: szájhagyomány útján, és lejegyzés kéziratos daloskönyvekben

·        Téma: népi hazafiság, bujdosás, lázadás, Habsburg-ellenesség,

·        Példák: Rákóczi-nóta, Csínom Palkó, Őszi harmat után…

Emlékiratírók:

·        Emlékirat: egyéni, személyes jellegű műfaj

q       Önelemzés, „napló-jelleg”

q       Racionális szemlélet

q       Vallásosság

q       Személyes, őszinte hangvétel

q       Hiteles korábrázolás

·        Kemény János

·        Bethlen Miklós: születésétől kezdve írja le életét, taglalja fizikai és lélektani állapotát

·        Bethlen Kata

·        II. Rákóczi Ferenc: Vallomások c. műve

·        Mikes Kelemen: II. Rákóczi Ferencet szolgálta, követte őt a száműzetésbe is: Törökországi levelek

o       Elképzelt hölgyhöz írta őket –fiktív levelek

o       Valódi keltezés

o       Törökországi tapasztalatai, személyes élményei, gondolatai

o       Honvágy, magyar rendszer bírálata

o       Társalgási stílus, anekdotázó hajlam, naplószerű vallomások, természetes jellemábrázolás