Balassi Bálint

(1554-1594)

A magyar nyelvű irodalom első klasszikusa, világirodalmi szintű költője.

Élete

·        1554-ben született Zólyom várában

·        arisztokrata család, nevelője Bornemissza Péter

·        Nürnbergben egyetemista

·        beáll a Habsburg seregbe, fogságba esik Báthori István erdélyi fejedelemnél, akivel Lengyelországba megy: felségárulás vádja

·        egri végvári vitéz 4 évig, harcol a törökök ellen

·        érdekházasságot köt Dobó Krisztinával: vérfertőző viszony, felesége hűtlen, hamar elválik

·        udvarol Losonczy Annának: gazdag, férjezett, nem érdekli Balassi

·        Lengyelországban bujdosik: tatár hadjárat hírére elmenekült

·        hazatérve minden próbálkozása balul sül el, élete zaklatott

·        1594-ben Esztergom falainál hősi halált hal

Életműve jellemzői

·        első, aki magyarul ír

·        megteremti az énekverset: olyan mű, amit dallamra írtak, de magában is megállja a helyét

·        nyelvújító, új szavakat talál ki

·        sok metaforát, hasonlatot, ismétlést, halmozást használ

·        kitalálja a Balassi-strófát:

o      3×3 versszak

o      3 soros versszakok

o      1 sor 3 egységből áll: 6, 6, 7 szótagosak, belső rím

o      rímképlet: aab ccb ddb (3 sor)

o      belső, mélyebb kompozícióban is hármas szerkesztési elv

·        ütemhangsúlyos verselés:

o      magyaros verselés

o      hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozása

o      alapegysége: ütem

o      ütem lehet 2, 3 vagy 4 szótagos

o      Balassi jellemző sorfaja: kétütemű nyolcas (4-4 szótag)

·        óriási a műveltsége: poeta doctus

·        minden verse reneszánsz

·        szimmetria és harmónia jellemző a tartalomra és a stílusra

·        versei szerkezetileg jól tagolhatók, értelmezhetők

·        műveit 1847-ben találták meg egy kódexben kézzel írva (Balassa-kódex)

·        magyar szerelmi líra megteremtője: a szerelem számára a legfontosabb érték

·        költészetének csoportosítása:

o      időrendbeli csoportosítás helytelen

o      tematikus versciklusokra osztjuk

Az maga kezével írt könyvébül

·        Balassi saját maga állította össze verseskötetét

·        első magyarországi megszerkesztett verseskötet

·        66 versből áll

·        sorrend megadja a kötet vázát

·        fontos a számmisztika

·        3 szakaszt akart, de csak kettővel készült el:

o      házasságáig írt versek, 33 db

o      házassága után írt versek, 33 db, Anna és Júlia versek

o      tervezett 33 db istenes verset, elé egy 99 soros himnuszt, ami a Szentháromsághoz szólt volna (mindegyiknek 33 sort szentelt volna)

·        a kötet szerkesztésekor 33 éves volt (Krisztusi kor)

Anna versek

·        fiatalkori udvari költemények

·        1578-ban íródtak

·        petrarkizmus alapján

·        sok a „fordítás”: más versek alapján írt mű

Júlia-versek

·        1588-ban íródtak Losonczy Anna visszahódítására: már özvegy volt, de nem érdekelte Balassi

·        versciklus: boldogságtól reményvesztettségig: Júlia egyre elérhetetlenebb eszmény

·        Balassa-kódex 34-58. verse

·        kifinomult stílus, tökéletes ritmika, szimmetrikus kompozíció

·        tudatos szerkesztés, nem időrend

·        Hogy Júliára talála, így köszöne neki:

o      Balassa-kódex 39. verse

o      Keletkezés oka: egy kapualjban véletlenül találkozik Júliával

o      Téma: Júlia áhítatos, himnikus üdvözlése: elragadtatott, ujjongó bókok

o      Szerkezet:

§       1. vsz.: boldog felkiáltás, Júlia nélkül értelmetlen a világ

§       2-4. vsz.: metaforák: lelki élet értékei (boldogság), reneszánsz főúri világ mozzanatai (jóillatú piros rózsám), női test szépségei (szemüldek fekete széne), egyéb értékek (nap fénye, élet reménye)

§       5. vsz.: összefoglalás, fokozásos halmozás: még magasabb szintre emeli a verset

§       6. vsz.: lovagi szerelmi lírához hasonló helyzet: szerelmes lovag és elérhetetlen úrnő

·        versek kapcsolódnak egymáshoz: Balassi lelki-érzelmi regénye, „magyar Daloskönyv”

·        egyéb versek: Darvaknak szól, Az ő szerelmének örök és maradandó voltáról, Júliát hasonlítja a szerelemhez, mely hasonlóságot a Júlia dicséretin kezd el

Thirsisnek Angelicával, Sylvanusnak Galatheával való szerelmekrül szép magyar comoedia

·        1589-ben írta: utolsó kísérlet Júlia meghódítására

·        drámai mű

·        műfaj: reneszánsz szerelmi komédia: új a magyar irodalomban

·        prológusa: egyházzal szembeszegülő: a szerelem jobbá teszi a fiatalokat

Célia-versek

·        1590-91-ben íródtak Lengyelországban

·        Balassa-kódex 59-66. verse

·        régebben úgy vélték, Célia Wesselényiné Szárkándi Anna volt (barátja felesége), de ez megalapozatlan

·        nem tudjuk, kit rejt a név, de valódi élmény húzódik meg a versek hátterében

·        utójáték: nincsenek nagy indulatok, érzelmi háborgások, csak Célia szépségéről és a viszonzott szerelem boldogságáról szólnak