biosz - növények országa

1. ált. jellemzők:

a növényi sejt összetevői:

- sejtmag

- sejtplazma

- sejthártya

- sejtfal (anyaga rendszertani bélyeg - cellulóz)

- zöld színtest (fotoszintézis)

- keményítő szemcsék (tartalék tápanyag)

- sejtüreg (illóolaj, festék, kristályzárvány)

2. a növények testfelépítése:

- egy sejt: a moszatoknál

- sejttársulás: laza csoportosulás, ez is csak a moszatoknál.

- sejtfonal: kicsit jobban szervezett, sorba rendeződnek a sejtek (moszatok)

- teleptest: minden irányba nőnek (moszatok, mohák)

- valódi szövetek, szervek: harasztoktól kezdve minden növény. ( önfenntartó szervek: gyökér, szár, levél; fajfenntartó szervek: virág, termés - nem mindnél)

3. táplálkozás:

autotrof fotoszintetizáló szervezetek

4. mozgás:

aktív helyváltoztató mozgást nem végeznek, csak helyzetváltoztató mozgást (pl. növekedés)

5. rendszerezés:

                               növények országa:

I. vörös színtestűek alországa:                II. Zöld színtestűek alországa:

- vörösmoszatok törzse                         -zöldmoszatok törzse

                                                  - mohák törzse

                                                  - harasztok törzse

                                                  - nyitvatermők törzse

                                                  - zárvatermők törzse

1. moszatok törzse:

a.) vörösmoszatok törzse:

- vörös színtesűek alországába tartozik (oka, h a fotoszintézisben színanyagai a többi növénytől eltérőek > vörös színanyagokat használnak)

- a vörös színanyagúak a kék színt tudják hasznosítani

- a legmélyebben élő fotoszintetizáló növény a vízben

b.) zöldmoszatok törzse:

- a zöld színtestűek alországába tartozik, mert fotoszintetizáló anyagai zöldek, amik főként a narancssárga és vörös színt tudják hasznosítani, ezért a vizek felszíni rétegében élnek

- testfelépítés: lehet sejttársulás, sejtfonal, vagy teleptest (legbonyolultabb)

- jelentőségük:

vízi életközösségek a termelői (szervetlenből szervest csinálnak és így mások belőlük élnek).

Föld fontos oxigéntermelői (részben fontosabbak, mint az esőerdők)

sok országban felhasználják az állatok takarmányozására, ill. emberi táplálék is.

- példafajok: tengeri saláta (sós vízi moszat), békanyál moszat (édesvízi és van nálunk is.)

2. mohák törzse:

a.) származás: 

az ősi zöld moszatokból származnak. evolúciós zsákutcának tekinthetők, mert nem fejlődött belőlük semmi.

b.) testfelépítés:

teleptest, nagyjából azonos felépítésű és működésű sejtekből áll

májmohák osztálya pedig lemezes testfelépítésű

c.) szaporodás:

spóra->moha növényke->ivarszervek->női(petesejt) v férfi(hímivarsejt) -megtermékenyítés vízcsepp által, úszva> ZIGÓTA->spóratartótok->spórák

d.) előfordulás, jelentőség:

nedves, árnyékos helyen. talaj vízháztartását kiegyenlítik -> megköti a vizet és lassan szivárogtatja.

e.) rendszerezés:

- májmohák osztálya: csillagos májmoha

- lombosmohák osztálya: zöld lombosmoha

3. harasztok törzse:

a.) származás: ősi zöldmoszatokból

b.) testfelépítés: valódi szövetek+valódi szervek (önfenntartó szervek: gyökér szér levél)

c.) szaporodás: spórával->előtelep(rajta ivarszervek)->ivarsejtek -megtermékenyítés által> ZIGÓTA->harasztnövény(rajta spóratartótok)

d.) rendszerezés:

- korpafüvek osztálya:

előkövületek 250millió éves, de változatlan formában. apró levelek spirálisan helyezkednek el a hajtáson. spóratartó tok a növény csúcsán.

pl.: kapcsos korpafű, részeg korpafű VÉDETT!

- zsurlók osztálya:

kétféle hajtás:

szaporító/generatív hajtás: barna ,nem fotoszintetizál, csúcsán spóratartótok

fotoszintetizáló zöldhajtás.         váltogatja őket.

hosszú szálas levelek örvösen helyezkednek el. magas kovatartalom, szilicium-dioxid.

pl. óriászsurló

- páfrányok osztálya:

nagy felületű lomblevéllel spóratartó tokok a levél fonákon.

pl.: erdei pajzsika, sas páfrány

4. nyitvatermők törzse:

a.) származás: harasztokból, magvas páfrányokból

b.) testfelépítés:

fás szár

tűlevél (kiv. páfrányfenyő, ott lomblevél)

folyamatos levélváltás (vörös- és páfrányfenyő örökzöld)

virág->nőivarú->fás->toboz

     ->porzós/hímivarú virágzat csúcsán

c.) szaporodás: szélmegporzással szaporodnak, szárnyas mag fejlődik ki

d.) rendszerezés:

páfrányfenyők osztálya: páfrányfenyő

csikófarkfélék osztálya: közönséges csikófark

fenyők osztálya: tiszafa (mérgező), közönséges boróka (fenyőpálinkák), lucfenyő (Alpokalja, Őrség)

5.) zárvatermők:

I. származás: ősi nyitvatermők

II: testfelépítés: valódi szervek: - gyökér szár levél - önfenntartó

                                    - virág, termés - fajfenntartó

1.) gyökér:

a.) feladat:

- anyagfelszívás/felvétel (víz, ásványi sók)

- rögzítés

b.) felépítés:

KERESZTMETSZET:

- gyökérbőrszövet: sejtjének nyúlványa a gyökérszőr (tápanyag felszívést elősegíti, mert a felszívás hatékonysága múlik a felületen)

- alapszövet (kéreg)

- központi henger

- szállítónyaláb: gyökérben egyszerű nyalábok találhatók, v cska fa, v csak háncsrész.

HOSSZMETSZET:

- gyökércsúcs: osztódó szövetből áll

- gyökérsüveg: védi a gyökércsúcsot

- megnyúlási zóna

- felszívási zóna: anyagfelszívás, gyökérszőrök

- szállítési zóna: felszívott anyagok szállítása

c.) típusai:

- főgyökérzet: egy fejlett főgyökér és abból sok elágazómellékgyökér (kétszikű) pl  napraforgó, parlagfű

- mellékgyökérzet: azonos fejlettségű gyökerek (egyszikű) pl kukorica, búza

d.) módosulatok: nem csak felszív és rögzít, hanem más funkciója is van. pl:

- raktározó: karógyökér (répa), gyökérgumó (kardvirég, dália)

- kapaszkodó: borostyán

- szívógyökér: aranka (herefojtó aranka)

2. szár:

a.) feladat:

- anyagszállítás: ásványi sók+víz a farészben, gyökértől levelek felé

                   szerves anyag (szőlőcukor) a háncsrészben, levelektől ahova kell

- tartja a hajtás többi részét

b.) felépítés: keresztmetszet

- lágyszárú:                          - fásszárú:

bőrszövet                             héjkéreg

alapszövet                             alapszövet

szállítónyalábok (edénynyaláb)       szállítónyalábok

(elhelyezkedése kétféle lehet:       (kialakulnak az évgyűrűk)

- szórt: egyszikű

-körkörös: kétszikű)

c.) típusai:

- fásszár: cserje (a gyökérhez közel ágazik el), fa (a gyökértől messze ágazik el)

- lágyszár

- plusz egy csomó altípus, pl a pálmaszár.

d.) módosulatok:

- ágkacs: kapaszkodás (szőlő)

- ágtövis: védelem (kökény)

- inda: szaporodás (kerti szamóca)

tövisben van szállító szövet is, tüskében nincs. rózsának tüskéje van, mert simán lepattintható.

- fotoszintézis: kaktusz levele, tüske, minél kevesebbet párologtat, annál jobb neki.

3. levél:

a.) feladat: fotoszintézis +párologtatás

b.) felépítés:

- bőrszövet (+kutikula és néha viasz)

- alapszövet (táplálék készítő. rengeteg zöld színtest. felszín: oszlopos réteg. fonák felé szivacsos réteg, lazábbak.)

- szállítónyaláb (alapszövet beágyazódik, levélér, körülötte szilárdító alapszövet)

- fonák (bőrszövet. itt van gázcsere nyílás)

c.) lomblevél részei:

d.) típusai: levélerezet alapján kétféle lehet:

hálózatos:                           párhuzamos

e.) módosulatok:

- rovarfogó levél: kereklevelű harmatfű

- raktározó: tápanyag (megesszük), víz (fülfű)

- kapaszkodás: levélkacs (pillangós virágok, bab, borsó)

- virág- és sziklevelek

4. virág:

a.) feladat: szaporodás

b.) testfelépítés:

c.) típusai:

- kétivarú: meggy tulipán

-          egyivarú: egylaki (kukorica)

-         

             kétlaki (indiai kender)

d.) megporzás módjai:

- szélmegporzás: nyír és mogyoró, búza, fűfélék.

- rovarmegporzás

- víz által porzódó

5. termés:

a.) feladata: meg védelme és elterjesztése

b.) felépítés:

- mag:

csíra (növényi embrió)-> növény

táplálószövet: egyszikűeknél nem a sziklevél, kétszikűeknél a sziklevél tartalmazza

maghéj: határolja

- termésfal+terméshéj

c.) típusai:

1. áltermések: nem csak a termő vesz részt a termés kialakításában (pl almatermés)

2. valódi termés: csak a termőből alakul ki a termés

SZÁRAZ                                              HÚSOS

- felnyíló (mák toktermése)                           - bogyó: sok víz (pl szőlő, paradicsom)

- fel nem nyíló (bab, akác, búza szemtermése)      - felfújt bogyó: paprika

                                                        - tök vagy kabak termés: tök, dinnye

                                                        - csonthéjas termés: szilva, meggy, cseresznye

d.) termésterjedés módjai:

- széllel:

- vízzel: kókuszdió

- állatok által: szőrzetre, tollazatra (útszéli bogáncs), megeszi majd vhol trágyázott formában lerakja (csonthéjas)

- önmagukat terjesztő termések esete: csattanómaszlag (ha megérett, akkor kilövi a szép nagy tölcséres fehér virágából a magvait). erdei nenyúljhozzám (toktermés, és ha érett és hozzányúlsz, akk spirálba összehúzza magát és kilövi a magvait)

III. rendszerezés:

a.) egyszikűek és kétszikűek osztálya

sz.p.	kétszikűek	egyszikűek
gyökérzet	fő	mellék
szár	Elágazó fás vagy lágyszár Sz. nyalábok körkörösen	Lágy, ritkán fásodó szár Sz. nyalábok szórtan
levél	Hálózatos, van levélnyél	Párhuzamos, nincs levélnyél
virág	Külön csésze és sziromlevél Takarólevelek száma 5 v többszöröse	Egybe csésze és sziromlevél: lepellevél Takarólevelek száma 3 vagy többszöröse
sziklevél	Kettő és van benne tápanyag	Egy és nincs tápanyag

b.) kétszikűek osztálya:

- boglárkafélék családja: leánykökörcsin, réti boglárka

- rózsafélék családja: gyümölcsfák (vadalma, nemes alma, szilva), gyepűrózsa (csipkebogyó-tea, szörp, lekvár)

- pillangós virágúak családja: lóhere, akác, veteményborsó, veteménybab, szójabab

- ernyős virágzatúak családja: illóolajok. mezei iringó, ördögszekér, kapor, ánizs, sárgarépa, foltosbürök(mérgező)

- ajakosok családja: mezei zsálya

- burgonyafélék családja: ált. mérgezőek. burgonya(hajtás, gumó), paprika, paradicsom(bogyók), nadragulya, csattanómaszlag

- mákfélék családja: pipacs, mák, vérehulló fecskefű(szemölcsök ellen)

- keresztesvirágúak családja: káposzta, kelbimbó, brokkoli, kelkáposzta, pásztortáska

- tökfélék családja: töktermés, uborka, dinnye

- fészkes virágzatúak családja: feketeüröm, bogáncs, napraforgó, pitypang

- kenderfélék családja: komló

- bükkfa félék családja: bükkfa

c.) egyszikűek osztálya:

- liliom félék családja: vöröshagyma, kockás liliom

- kosborfélék családja: pókbangó, rozs, búza, kukorica, füvek a réten

- pázsitfűfélék családja

(ha vmien hiba van benne bocsi, szólj nekem is légyszi, ha tudsz. kül vannak képek is, bár nekem így nem hozza be, másold át wordbe, hátha ugy igen. fofo)