Beszterce ostroma

á lá WecsiJ

Pongrácz István saját jószántából sánta: háborúzás közben eltört a lába, azt mondta, hogy keresztüllövi a doktort, ha fáj, mikor helyre rakja, mindenképpen fájt volna, ezért sánta maradt. Ezt csak a nők sajnálják, mert a tánchoz pedig kéne láb, de I.-t nem érdeklik a nők, inkább háborúzik. A háborúhoz három dolog kell: pénz, pénz, pénz, + 2 összeveszett hatalom. De I. maga ellen háborúzik, lefizeti a parasztokat ŕ hadgyakorlat.

Egy napja: mise, hadgyakorlat, étkezéskor dícsérik (tósztok), délután pénzt (krajcárokat) szór a tömegbe, gyerekek közé, akik a tövises bokorba is berohannak érte, eközben kacag. Majd Csontszoba, csak a Káplár nem mehet, lenge ruhában Dona Estella ( cirkusztól vette, mert kel la  várba nő, 600 ft-ért)trapézgyakorlatokat mutat be. Aztán alvás, vagy elment másik kastélyba, ha Estelle hagyta (mert E. úgy csinált, mint aki szereti, hátha feleségül veszi). Este egy Lengyel anekdotákat mond neki. I-t bolondnak tartják.

Behenczy- ek: nagyapja, Pál, meghalt, sok aranyat hagyott rá (ha borként issza, leves helyett eszi, sem fogy el). De elfogyott, mert elköltötte nőőőkre, Csak az föld maradt, amin a kastélyuk áll. Nomádként éltek, loptak is néha a falusiaktól, akiknek ez nem tetszett, de az öregek mondták, hogy akkor volt igazán szívás, mikor a B-ék gazdagok voltak. Pál felesége hagyott rájuk 10000-10000 ftnyi évi pénzt, azt mindig hamar elmulatták. Elfogyott a kaja. (Rozsékné a szolgálójuk, ha vén pénz akkkoor vénasszonynak, ha nincs asszonynéninek hívják). Behemenzckí, a nem Pál J, elment a Krivánkai paphoz, és csak reggel jött haza (eközben Pál azon hisztilt, hogy tán farkasok ették meg). Eladta a családi harangot, mire Pál elkergeti. Behency Pongráczhoz megy. Azt mondja, mindenhez ért (tehát semmihez), végül udvari dokinak fogadják be. Azért tanult dokinak, mert a beteg anyja azt akarta, hogy ő gyógyítsa meg annakidején, de aztán pont miatta halt meg, bánatában. Teszt: I. számoljon visszafele tíztől! Sikerül neki, tehát nem bolond. Az őrültek csak előre tudnak, megszokásból.

Péter-Pál napján háború lesz, mennek a király ellen (komikus!!!) ---> harci láz.  Behenzcy a zsiványezred tulajdonosa lesz, ami nyóc fő. Ezred, tszh J.  B. piszkálta I-t hogy mekkora idióta, ilyenekkel foglalkozik, mint a „háború”. 

A vár kertésze kiprovokálja I.től, hogy rózsát küldjön Motesiczky kisasszonynak, aki válaszul visszaküldi a töviseket, és a Don Quijote egy példányát, ami célzás. I. elolvassa, olvasása után megváltozik ŕ beáll okos embernek, és nem hisz istenben.

Ebédnél Behenczy rányomul Estell-re, aki erre feláll, és kiabál ŕ B.-t I. csapóajton keresztül a várbörtönbe hajítja, és aszondja, lefejezteti. :O

Estelle bemegy I-hez, aszondja „hisz te szeretsz engem!”, de elutasítja és elzavarja. Erre Estell a vár brtönébe megy (Kovács bácsitól a kulcs), aszondja B-nek, hogy kiszökteti, de nem csókolja meg, pedig B akarja. Délután E. kilovagol, meghagyja, hogy ha krumplikat hoz egy asszony, várja meg őt, mert múltkor is átverték. Ancsurkához megy, akivel rohát vált (ancsukrát lefizeti) Hátára vesz egy zsák krumplit, majd bemegy a várba, aztán kijön, a zsákból meg előjön B., és menekülnek.

Pongrázc egy elkésett lény. Este vészharang, kiderül a szökés, kettő bűntény, mert a lány az ő tulajdona. A Lengyel belelkesíti, hogy felszabadítsa lengyelo-t. a 16 kiküldött kozák nem találja a szökötteket,  ezért Ferenc dijákot és a lengyelt küldi. Egy hét múlva visszatérnek azzal, hogy Besztercebányán vannak Estelleék. Erre I. Levelet írat a besztercebányai magisztrátusnak, kéri a tulajdonát meg is fenyegeti, de a követek Estellék nélkül térnek vissza, meg azzal, hogy kinevették őket. HÁBORÚÚÚ! J I. lova Waterloo, és Zrínyi nyakú ruhában vonul Beszterce ellen. Viszik a Családi zászlót és buzogányt, félelmetes kozák lovasok, 9 ágyú, mindenkinek összevissza ruhái vannak, van akinek török, van akinek mittudomén, a színháztól vette a ruhákat I.

Trnowszkí gyerekei: Péter (idősebb) – viaszkereskedő lesz

                                               György –orvos lesz, mert  a betegeket nem érdekli a pénz

                                               Gáspár – juhokkal gazdálkodik

Gáspár sikeres lesz, mert a birkákat mindenki eteti, de csak neki hasznosak, a méhek Péternél szintén, mert más virágára szálltak és csíptek. Ők ketten örökös harcban, mindenben ellentétes vélemény. Péternek nem volt felesége, merthogy az csak pénzkidobás, Gáspárnak meg 3 is, merthogy hoznak a konyhára.

Gyuri megszívta, mert a jó levegőn senki sem lett beteg, a tóth ember nem ellenkezik a halállal, ha mégis gyógyulni akarna nincs pénze, akinek meg van pénze, az nem fizet, hanem pertuvá (barátjává) fogadja a dokit. ŕ doki meghal, 11 éves lány Appollónia marad utána.

P+G harca a lányért: de a polgármester felfüggeszti a vitát, mert mindkettő pásihoz fűződik érdeke. A Gyuri temetésén összeverekednek, és eközben az irnokné elviszi a lányt, mert bár szegény, de Klibényi rokon az apjával valahogy.  Csak azért vállalta a gyámságot, hátha P+G-től csurran nekik máni, de nem, és csalódását Appollónián töltötte ki, szolgaként dolgoztatta, részegen verte őt és a feleségét. 2 évig sem mi különös, majd kezetcsókol az utcán Péternek, Péter meg vetti neki sok kaját (perec, meg miiiinden, nyámm) ennek híre ment, mire Gáspár meg egy csomó ruhát vásárolt neki -ŕ ezután A-t iskolába küldik, kókuszos szappant kap, hogy szép legyen. ’4 évesen a polgármester rendelet: fél évig P-nél, fél évig G-nél legyen. Előszőr Péterbácsi mindenféle divat szerint öltözteti, oktatja, aztán a régi rongyos cuccaiban küldi G-hez. Gáspárbácsi: Debrecenből tősgyökeres magyar oktató magyarságra neveli a gyereket (sértés Péter irányába) Miloszláv a Gáspár fia, Zsolnai pánszlávok betörnek a Gáspárhoz este (a magyaros neveltetés miatt) erre Gáspár Tarnóczy-ra változtatta  a nevét (magyarosabbra tehát), a fiát meg a HONi közügyekkel ismerteti meg. Miloszláv drága növényeket gyűjtött A-nak, úgy csinált, mintha nehezen válna meg tőlök, ezért csókért adta csak oda A-nak őket. Ebből Gáspár mit sem vett észre. Letelik a fél éve, búcsúzkodáskor M. megkéri a. kezét, mire A. elfut (jellemmzőőőőőőőő J) , Gáspár meg bedühödik („A korbácsom, a korbácsom, hol a korbácsom??!!”J)

azt suttogja Miloszlávnak, hogy este találkozzanak az ablak alatt. Direkt magyarul mondja neki, hogy a szolgálók ne értsék. Odaérnek Péterékhez, hát Péterbácsi hol van. Erre a szolgáló leveszi a parókát, és kiderül, hogy maga Péterbácsi az, és elkergeti a háztól. A- Gáspárhoz menne vissza, de az is elkergeti,  ezért visszamegy az írnokékhoz. Az írnokék nem engedik Miloszlávval beszélni. Írnokék egyik jövedelemforrása a szipka,, minden hónapban ötven forintért tette meg a szipkát. Miloszláv ötven számjegyet tett meg, ezért jóban lett vele az írnok. Egyik este A-t elcibálják színházba, pedig ő Kubiknét ápolná lelkiismerete szerint. A színházban megismertetik egy úrral, majd színház után négyesben (A, az írnok, Behenczy Pál (az úr), Miloszláv elmennek vacsorázni. Az írnok nyíltan kínálatja Pálnak A-t, mire Miloszláv megdühödik ŕ verekedés. Csak akkor lesz vége, mikor hozzék a hírt, hogy  aKubikné meghalt. Ezután Kliényi hazakísérte a lányt, azazhogy együtt mentek haza, mert egy helyen laknak, és a sötét utcán belekarolt, és feltette  a kérdést, hogy hozzámegy-e feleségül. Erre A. megint elfutott (jellemzőőőőőJ).  Másnap,Rebernyik János talált rá a Vág partján, mert A. bele akart ugrani a Vágba. János elvitte a polgármester szobájába, és lefektette ALUDNI. A. elmondja  a történetét Blázy polgármesternek, aki megígéri, hogy javítani fog a sorsán,  bár elég nehéz ügy, mivel a lány sohase tanult melózni semmit. El is megy a városba utánajárni.

Arra megy be, hogy fel alá rohangál a nép, hogy jön a had, „hát hülyék ezek?” de tééényleg, jön a had, élén Pongrácz Istvánnal,. Megkérdezi Blázy I.től, hogy hovahova. Hát beszterce ellen megy, és egy sör mellett el is mondja miért. Addig a hadnak vesztegelnie kell, és nem portyázhat. Pruzsinszky Szaniszló is csatlakozik, aki az I csapatában valami, és a Kovács úrral (aki meg Zsolozsnai, vagy milyen) bizalmasan megbeszélik, hogy István hülye és le kell beszélni tervéről. Jágovics kocsmájába mennek (a kocsma jelképeegy pási, nyakában mérőserpenyő, ölében váltóárlap) Blázyék leitatják Istvánt, aki elmondja esetét a Pozsony nővel (Pozsonyba kirándult, a szállásadónál volt egy gyönnyörűűű lány, aki viszont ellenállt csábításának. Már el is felejtette eztet, amikor Bécsebe utazva a postakocsiban egy jó nővel ült együtt, udvarol neki, de a nőnek már imádottja volt Bécsben. Mondta neki, hogy kiknél száll meg, mire a nő, hogy jah, hát ott van egy jó csaj. Erre István kiafakadt, hogy csak kár, hogy nem lehet vele semmit… Mire a nő: Csak próbálja!Mert a lányom! J )

Jagovicsnak vannak megnemesített szivarai is: havanna szívarok dobozait megvette olcsón, és 10 krajcárért darabját, és sima kassait tett bele.

Az Apollón csajszi kell a Blázyék tervéhez. Két légy egy csapásra, mert a lányon nem tudnak túladni, sehova sem veszik be, mert hogy túl szép, meg mindenféle, és Istvánnál jó dolga lesz. A Terv: Besztercei hódolóü küldöttség egy túsz ajánl fel Istvánnak, öt tagból álló küldöttség, huszonöt forintba fog kerülni a 3 színész (tálcán fű, kancsóban víz, marokban föld)

Lengerffy a színigazgató pénzt akar, mert hogy a színészeknek rögtönözniük kell, de nem kap ááám! Aztán meg a feleségével akarja kicseréltetni A-t J végül 35 forintot kap, titoktartásért nem fizetnek neki, mert hogy úgy hazudik, hogy már senki se hisz neki.

István a hadiszokások értelmében bevárja a hódoló csapatot. Vita arról, hogy hol fogadják őket: végül a Vág partjánál fogadják őket, mert ott egyből bele lehet hajigálni őket a vízbe, ha rosszak.

A küldöttség öreg emberekből áll, az ezüst kancsót Tronowszky Pétertől kérték kölcsön, meg jön egy lány is. Odaadják túsznak Estelle helyett, I elfogadja, Iszik a vízből, megeteti a lóval a füvet, és megtapossa a földet, PÍÍÍÍÍSZ, BÉÉÉKE, PÁRTIII ( az egyik emberke rányomul A-ra, mire megbüntetik, vasra veretik)

A várban A szobája ilyen templom szerű, és A boldogtalan az idegen helyen. Mire I vesz neki nyolc társalkodónőt ŕ Apolka udvara. „Csiszolt gyémántként adja majd vissza az udvarnak”.

István gazdálkodással foglalkozik, szerinte az állatokat állattársadalommá kell összefűzni, az eke elég befog egy lovat,egy szamarat meg egy ökröt. Przsinszky támogatta ebben, ő egy tehenet is ajánlott a fogatba, de azt elutasította, mert hogy a tehén az NŐ mert tejel, vagy valami ilyesmi. Van két szamara, a Juci meg a Réka (komolyaaan) az ő dolguk hat napig legelés, a hetedik napokon meg sajtot hoznak  a vározsbóóól, de tök okosan, ezeken a hetedik napokon elbújnak az erdőbe. Szal nincs sajt. L Írat egy könyvet István A szamarak talentumáról, szerinte ezek miatt okos állat: ha szöget vernek a lábába, vagyis patkolják, akkor nem hódol e, hanem lecövekel, és nem moccan a kovácstól + képmutatás nélkül halnak meg, mivel elbújnak, vagyis nem szenvednek nyíltan.  A várba tódult a környék nemessége, az addigi tivornyák helyett bálozás folyt. Ennek során az Ordódy fiú megcsókolta Apolka vállát, hűűű meg haaa, Apolka megint elfut (mááá megint), de István aszondja neki, hogy ez előfordul a csinos lányokkal. J Este Istvánt lőtt sebbel hozzák a házba, úgy tudják, hogy az Ordódy fiúval párbajozott. Megint mondja  a dokinak, hogy pallos alá küldi, ha felgyógyul, három hétig halálközeli állapotban leledzik a szentem, aztán 20 nap múlva elmúlik a láz. Ezalatt Apolka végig ott virrasztott mellette.  De mikor eszméletére tér István, pont nincsen a szobában, és István hirtelen azt hiszi, hogy börtönben van. Átmegy a szomszéd szobába, és ott találja Apolkát, aki érte imádkozik. Apolka visszavezeti őt az ágyba, meg szídja hogy fölkelt, de István már csak Apolka miatt is életben marad, és komoly beszéde lenne vele. Pamutkay hozzon egy fiskálist Zsolnáról. Apolka  haját kezében tartva alszik el I. (ez felesleges, de tök cukki) Apolka eközben arra gondol, hogy az ágy mellett lévő ollóval le kéne vágni a haját, és elmenekülni. Csak azért sem ad szivart I-nek, pedig az nagyon kéri. Kéri Apolkától a pénzügyminisztert, ami egy pók egy üvegben, amiben meg számok vannakcetliken , és ezeket  a számokat veszi ki pókhálójával, ha lehet érteni, és ezeket a számokat teszik meg lottón, de még csak kettő cetlit választott ki. Miloszláv jőn, mint fiskális, István aszondja, hogy magáéva fogadja, vagyistehát adoptálja Apolkát,  mire A. Miloszláv nyakába borul, aki megkéri a kezét. István szerint ez ostobaság, buta, gyerekes szerelem, hjajh, ráadásul Apolka haditúsz. De Miloszláv nem enged, mire István tömlőcbe veti, hjajh. Pamutkay hoz neki másik két ügyévédet.

Közbeékelés: Gáspár meghalt, Miloszláv ügyvédi irodát nyitott, a gyászév leteltével feleségül akarja venni A-t, de Péter is beteg lett, é a végrendeletben mindent Apolkára hagyna, és Miloszlávnak MÁNIÁJA a becsület, és még a végrendelkezés előtt akarja megkérni a. kezét, hogy ne higgyék, hogy csak a pénzért. 

Péter magához hívatja a Kurka ügyvédet, hogy végrendlekezzen, Kurka lánya tífuszban meghalt, szóval Miloszláv kérése, hogy engedje maga helyett Istvánhoz tárgyalni, megkapja érte a fele honoráriumot (eelőszőr az egészet felajánlja Kurkának, mire az sértve érzi becsületét). Elmegy Miloszláv, de Pamutkay megint jön hozzá este, Kukra csodálkozik, Pamutkaynak mondja, hogy azért érdekli, hogy hol a Miloszlávsrác, mert a fele honorárium az övé, mire Pamutkay kárörvendőn javasolja, hogy inkább nem részesedne abból a honoráriumból.  Kukra elvégzi az adoptálást, kifelé menet a várból egy gyűszű hullik a kezébe, amelyben segítséget kér Apolka Miloszlávnak (névtelenül) .

Ez az este még az újságban is megjelent, a belügyminiszter hivatalosa is tudomást szerez róla, a főispán szól Istvánnak, hogy megírja   a jelentést, meg hogy bocsássa már szabadon a pásit. István meg megőrült: azt állítja pölö, hogy neki megállt a szíve. Jön egy küldöttség hivatalosan a várhoz, kihozni Miloszlávot, de bikákat eresztenek rájuk a kapuból, a csendbiztost meg túszul ejtették. Úgy bánt el István ezzel a csendbiztossal, hogy ráírta egy táblára hogy „én vagyok a  nemes vármegye, lovon indultam el, szamáron érkeztem”. Már nyílvánvaló, hogy István megőrült, de nem adják föl emiatt, mert kell nekik a vár jóléte.

Miloszlávot egy Vakarcs nevű egyén szabadítja meg, úgy hogy Budetintől a börtönök közt van egy alagút. Miloszlűáv rejtélyes eltűnését az ördögnek tulajdonítja. Hallucinált, meg vízióis voltak, és le is sobányodott István. Dührohamai is voltak, és csak Apolka nyugtatta meg. Csendes napjain maga elé meredezett. Apolkának szíves kavicsokat gyűjtött, hogy legyen mit a tejbe aprítania. J Apolka úgy hatott rá, hogy negyedik Istvánnak szólította, és ez imponált. Kitalálta, hogy lelopták a holdat az égről(a két gyanúsítottat meg börtönbe vetette), és másnap meg, hogy hát visszatették, de egy jó darabot megettek belőle. Az volna szerinte az igazi, ha a napot lopnák le, uralkodhatna a világon, parancsba adta, hogy lopják le a napot.  Blázy polgármester levele: Péter meghalt, és gyámjául őt jelölte ki, Blázyt, ezért adja Apolkát törványe skezekben. De István makacs, legyen inkább pör. Bázy és Miloszláv erre összefognak, és leesik nekik, hogy Estellre kéne visszacserélni a túsz Apolkát (vééégre)! Miloszláv elmegy keresni Estellt, de mindehol hűlt helyét meg a tartozásait találja csak, végül Behenczy Pálnál találja meg, ahol szolgáló lényegében. El akarja vinni, mert „a boldogsága függ tőle”, pedig Estelle már megcsúnyult. Pál kitalálja, hogy de vannak ám mindenféle akadályok is, például Estelle HÁZVEZETŐNŐ, Nem adja oda mindjárt neki Pál az Estellát, hanem majd másnap a Krívánkai kocsmában taliznak, és ott megkapja. Kétszáz forintot ajánl cserébe Miloszláv, végül hatszáz lesz belőle. A fiatalabb Behenczy meg felháborodik, hogy eladta Estellát (de ez ám csak látszat) a fiatal B. elment Kryvánkra még aznap este, odadta neki a lányt, az öreg nyugtalanságában szintén Krivánkára ment, de már csak a hűlt helyét találta mindenkinek. A polgármester jól költöztette Estellát, meg minden. István a hadi regula értelmében vissza fogja adni Apolkát, de ezután még őrültebb lesz, csináltat egy hatalmas koporsót, tényleg hatalmasat, és az a pletyka, hogy a vár népének csinálja, Pruzsinszky el is menekül, családlátogatás címén, István azt hajtogatja, hogy meg fog halni, és elbúcsúzik régi ismerőseitől, elutazik hozzájuk, pedig tök rég nem ment ki a várból. Egy napon felnyergeltette Waterloot, majd lelövette, aztán belerakatták a koporsóba, majd bevett asszem valami mérget, vagy legalábbis valami üvegcsével ott csinált valamit és meg halt az ágyába. Előtte még elrendelte, hogy tegyék a lovára a koporsóban.

HEPI END: Miloszláv és Apolka esküvője.