Irodalom házi: Jókai életrajz

kettő közül választhattok, kinek melyik tetszik.

1:

Jókai Mór

   Jókai a magyar romantikus próza legnagyobb, legolvasottabb írója. Stílusa könnyed, eleven, szellemes. Fontos eleme a humor, a szatíra, az anekdotázó hajlam, és a szónokiasság. Népszerűségét leginkább különleges mesélőerejének köszönheti. Történeteit a bonyolult meseszövés, a több szálon futó cselekmény, a gazdag fantázia jellemzi. Igen gyakori műveiben az idilli kép. Szereplői általában kivételes képességűek, vagy csupa jó tulajdonsággal felruházott jellemek, illetve torz, becstelen, gátlástalan személyek.

  Elszegényedett kisnemesi családban született 1825. február 18-án. Születésekor még Ásvai Jókay Móricnak hívták, és csak a szabadságharc demokratikus, szellemi évtizedében lett belőle Jókai Mór. Édesapja Ásvai Jókay József ügyvéd és Komárom város árvapénztárnoka. Szerette a könyveket, s alig volt olyan magyar lap, melyet ne járatott volna. Édesanyja Pulay Mária, három gyereket nevelt: Károlyt, Esztert és Móricot. Művészi képessége már gyermekkorában jelentkezett, verseket írt, kiválóan rajzolt. Az író irodalmi keresztapja Tóth Lőrinc: a tevékeny író Komáromban járván véletlenül meglátta a kis Jókai első zsengéit, azokat magával vitte, és a Regélő nevű folyóirat 1834. évi számában kiadta.

  Tanulmányait Komáromban kezdte. 10 esztendős korában Pozsonyba adták szülei tanulni (1835-1837). Ezután a pápai református kollégium következett. Itt írta első novelláját, itt aratta első irodalmi sikereit, és itt ismerkedett meg Petőfi Sándorral. Jókai 1842-ben Kecskemétre megy jogot tanulni, joggyakorlatot Komáromban és Pesten folytatott. 1846-ban ügyvédi vizsgát tett apja iránti tiszteletből, de jogi pályára sohasem lépett. 15-16 évesen megtanult angolul és franciául, hogy Dickenst és Coopert olvashasson eredetiben.Első regénye Hétköznapok címmel, 1846-ban jelent meg. Pesten tagja lett a Tízek társaságának, Petőfivel együtt szerkesztette az életképeket. A radikális gondolkodású fiatalok a Pilvax Kávéházban találkoztak, s innen indultak el a forradalmat megszervezni. Jókai fogalmazta a 12 pontot, részt vett a sajtószabadság kivívásában, a Nemzeti Színházban ő csillapította le a tüntetőket.

  Jókai Mór 1848. márc. 15-én tartotta eljegyzését az ünnepelt színésznővel, Laborfalvi Rózával. 1848. augusztus 29-én Jókai feleségül vette a művésznőt, bár a házasságot az író édesanyja ellenezte.

A szabadságharc alatt Kossuthhoz csatlakozott, követte a kormányt Debrecenbe, majd vissza Pestre, azután Szegedre és Aradra. Laborfalvi Róza pedig elhagyta kényelmes szalonjait, félbeszakította fényes pályáját és hűségesen megosztozott férje nehéz sorsán, tűrte vele a nehéz éhséget, a hideget, a nyomort. Az író négy hónapig a Borsod megyei Tardonán rejtőzködött a szabadságharc bukása után, de végül mégis vérbírák elé került. 31 magyar íróval együtt Jókait is halálra ítélték. Laborfalvi Rózának sikerült könyörgéssel férje számára kegyelmet szereznie: felíratta Jókai nevét a komáromi várvédők listájára.

1850-ben (még álnéven) jelenteti meg a szabadságharc emlékét idéző novelláskötetét, a Csataképeket. Ezután sorra jelennek meg történelmi regényei (Erdély aranykora, Török világ Magyarországon, Janicsárok végnapjai), valamint a reformkor emlékét idéző két műve: az egy magyar nádob és folytatása a Kárpáthy Zoltán. 1861-ben képviselő lesz. 1863-tól A Hon c. politikai napilap szerkesztője. A kiegyezés után születnek legkiemelkedőbb alkotásai (A kőszívű ember fiai, 1869; Fekete gyémántok, 1870; És mégis mozog a föld, 1872; Az arany ember, 1872).1867-től ellenzéki, majd 1875-től kormánypárti képviselő.

1894-ben az ötvenéves írói jubileumát az egész ország ünnepelte. Felesége halála után 13 évvel újra nősült, az alig húszéves színésznőt, Nagy Bellát vette feleségül. 1904 tavaszán Nizzából hazatérve megfázott. Tüdőgyulladást kapott. 1904. május 5-én este 9-kor annyit mondott: "Aludni akarok". Örökre lehunyta szemét.

2:

Révkomáromban, Jókay József és Pulay Mária gyermekeként, kisbirtokos nemesi családban született, mint Jókay Móricz. Nevében a Mór kialakulása is érdekes, hiszen születési neve Jókay Móricz volt (az y-t i-re később a polgárosodás jegyében cserélte), ám Tóth Lőrinc egyik levelét Jókai Mór-nak címezte, amin Jókai nagyon felmérgesítette magát, s válaszát is Tóth Lőr-nek címezte, de később Petőfi noszogatására Jókai Mór-ként írt alá! Apja elszegényedett nemes volt; miután a földjeit kénytelen volt eladni, ügyvéddé lett.

Jókai Mór iskoláit Komáromban és Pozsonyi Református Gimnáziumban végezte, ahová a német nyelv elsajátítása céljából küldték szülei, majd a pápai református kollégiumba került, ahol végül az érettségit letette. Az önképző körben barátságot kötött Petőfi Sándorral. Ekkoriban jelentek meg első elbeszélései.

Bár Kecskeméten jogi végzettséget, majd Pesten ügyvédi gyakorlatot szerzett, 1844-ben, első regényének, a Hétköznapoknak a sikere után hátat fordított a jogászi pályának és az írásnak szentelte életét. 1846-ban a Tizek Társaságának tagja lesz; kezdetben a társulat saját újságját, a Pesti Füzeteket, majd annak betiltása után a társaság új lapját, az Életképeket szerkeszti.

Az 1848-49-es forradalomban és szabadságharcban tevékeny részt vállalt: segített a 12 pont megfogalmazásában, nemzetőrnek állt, a Pesti Hírlap és az Esti Lapok hasábjain Habsburg-ellenes írásokat publikált, küldöttségben járt a bécsi felkelőknél és a hivatalos lap társszerkesztőjeként Debrecenbe is elkísérte a menekülő kormányt.

1848. március 15-én este a Nemzeti Színházban megtekintette a Bánk Bán című előadást. Itt lépett föl Gertrúd királyné szerepében Laborfalvi Róza, aki Jókai mellére kokárdát tűzött. A találkozásból szerelem lett és augusztus 29-én házasságot kötöttek. A házasság komoly felzúdulást váltott ki mind családja, mind barátai körében (ekkor szakítja meg barátságát Petőfivel), mivel az akkor már ismert és sikeres színésznő idősebb volt Jókainál és volt egy házasságon kívüli gyermeke is.

A szabadságharc bukása után bujkálnia kellett, ezért Tardonára menekült. Ezt az időszakot meséli el az Egy bujdosó naplója című műve. 1849-ben, részben felesége közbenjárására, aki számára komáromi menlevelet szerzett, kegyelmet kapott és visszatérhetett otthonába.

Nagyon sok regényt írt és már az 1850-es években hatalmas népszerűségre tett szert. Az 1850-es évek volt legtermékenyebb időszaka; ezáltal ő lett az első magyar író, aki honoráriumaiból nagypolgári színvonalon élhetett. Sokat utazott, 1853-ban járt először Erdélyben. Feleségét is többször elkísérte fellépéseire, 1857. szeptember 3-án Jókai nyitóbeszédével és Laborfalvi Róza vendégjátékával nyílt meg a Miskolci Nemzeti Színház. Ugyanebben az időszakban derült fény tüdő- és szívbajaira.

1858 decemberében a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett, 1860-ban a Kisfaludy Társaság tagjai közé választották. 1861-ben Siklós városának képviselője lesz; a Teleki-féle Határozati Párt tagja is lesz; annak feloszlása után a Tisza Kálmán-féle párt színeiben indul (1875)

Közben különböző újságokat indított: 1856-ban a Nagy Tükör, 1858-ban az Üstökös című élclapot, 1863-ban A Hon című folyóiratot alapította meg. A lap egyik vezércikkét a kormányzat sértőnek találta, így Jókait, mint felelős szerkesztőt, sajtóvétségért egy év börtönbüntetésre ítélték. A börtönből egy hónap múlva szabadult. Az 1880-as években visszavonult; sorra lemondott lapjai szerkesztéséről, csak a Hon és az Ellenőr egyesüléséből keletkezett Nemzetnek, majd megszűnése után utódjának, a Magyar Nemzetnek maradt haláláig névleges főszerkesztője. Ez időtájt sokat időzött külföldi gyógyfürdőknél, svábhegyi kertjében, illetve balatonfüredi villájában.

1894-ben Jókai Mór ötvenéves írói jubileuma alkalmából hatalmas lelkesedés kíséretében megjelentették műveinek százkötetes díszkiadását és a budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem díszdoktorává is avatta.

1886. november 20-án meghalt felesége, Laborfalvi Róza. Jókai ettől kezdve fogadott unokája, Jókai Róza (Benke Róza leánya) házában élt, aki Feszty Árpád festőművész felesége volt. Viszonyuk 1899-ben megromlott, mert az idős író szeptember 16-án feleségül vette az akkor 20 esztendős Nagy Bellát. Az eseményt a közvélemény is óriási felháborodással fogadta. A pár nem törődött a támadásokkal, számos külföldi utazáson vettek részt, és Jókai töretlen lendülettel írta regényeit, mint Az én életem regénye, A mi lengyelünk, Ahol a pénz nem isten vagy A börtön virága, bár ezek színvonala már nem érte el a korábbi remekművekét.

Jókai Mór 1904 tavaszán Nizzából hazatérve megfázott. 1904. május 5-én este 9-kor annyit mondott: ,,Aludni akarok,,. Életének 80. évében hunyt el tüdőgyulladásban.