Széchenyi reformpolitikája:  

gazdasági megközelítés; robot és ősiség eltörlése; lassú, de folyamatos, szerves fejlődés; tömegmozgalmak elvetése, kormánnyal összeütközés kerülése, arisztokrácia vezető szerepben => HAZA (nemzeti felemelkedés), HALADÁS(polgári átalakulás)

Wesselényi reformpolitikája:

politikai megközelítés; rendi ellenállás reformok mellé állítása; Kormányzattal  szembekerülés vállalása; széles tömegekre támaszkodás => HAZA & HALADÁS

érdekegyesítés: nemesség maga mellé állítja a jobbágyságot

önkéntes örökváltság: a jobbágyok a földesúrral önkéntesen kötött megállapodás alapján megválthatják úrbéri szolgáltatásaikat. A jobbágytelek a saját /polgári/ tulajdonuk. A nemesek a megváltásból származó összegből bérmunkát tudtak alkalmazni + beruházások anyagi fedezése

jurátusok: jogi vizsga előtt álló fiatalok- joggyakornokok

fontolva haladók: újkonzervatívok, fiatal arisztokraták. Vezetőjük: Dessewffy Aurél. Szerény reformok: magyar hivatalos nyelv, önkéntes örökváltság.

Liberális tábor:  vezéralakjuk: Kossuth. – Pesti hírlap a szócsöve. + Wesselényi. érdekegyesítés + kötelező örökváltság (állam fizette volna a jobbágyok helyett a megváltást a közteherviselésből befolyó adóbevételekből), vámkérdés

Centralisták:  Eötvös József, Szalay László, Trefort Ágoston. Népképviseleten alapuló polgári állam hívei. Példa a francia állam. Elvetették a rendi jellegű vármegyei önkormányzatot.

Védegylet: tagjai 6 éven át csak hazai termékekből vásárolnak (amiből van). Igazgatója Kossuth.

Adminisztrátorok: vármegyék élére állított kormánybiztosok 1845-ben /Tisza Lajos Biharból, Zichy Ödön Fejérből/

Konzervatív Párt: eredményesebb politizálás érdekében  hozták létre 46-ban a centralisták.

Ellenzéki nyilatkozat: kötelező örökváltság, népképviseleti orszgy., polgári szabadságjogok, törvény előtti egyenlőség, közteherviselés, kiváltságok eltörlése, adminisztrátori rendszer elvetése, alkotmány a bir. Ausztriai felének is