Középkor

Történelmi háttér

·        Ideje: 476 – 14. század: ókor és reneszánsz között

·        Kereszténység terjedése, feudalizmus kialakulása

Filozófia, világkép

·        Mélyen vallásos – Isten áll a középpontban

·        Földi élet célja: túlvilági boldogság, örök üdvösség elnyerése

·        Világképe geocentrikus

·        Emberek alapélménye az állandóság: az örök dolgok fontosak, a többi lényegtelen

·        Életben történő változásokat ciklikusnak tekintették

·        12. századtól a szemlélet kitágul: a földi idő körforgásszerű, de az örökkévalóság lineáris (teremtés, Jézus, utolsó ítélet: örök üdvösség vagy kárhozat)

·        Az ember a természet része, szinte egy vele (mezőgazdaság jelentősége)

Építészet

·        Román stílus:

o      Ideje: 11-12. század

o      Jellemzői: erődszerű építmények, lőrésszerű ablakok, keresztboltozat

o      Példák: worms-i székesegyház, tihanyi apátság altemploma

·        Gótika:

o      Ideje: 13-14. század

o      Jellemzői: csúcsíves keresztboltozat, ég felé törés, rozettás ablakok

o      Példák: reims-i székesegyház, párizsi Notre Dame, kölni dóm, Mátyás templom

Irodalom

·        Nyelve: latin

·        Csoportosítása: egyházi irodalom, vágánsköltészet, lovagi költészet

Egyházi irodalom

·        Képviselői: egyházatyák, szerzetesek

·        Ókeresztény irodalom:

o      Szent Ágoston: Vallomások

·        Virágzó középkor irodalma:

o      Ideje: 12-13. század

o      Jellemző: földi élet megvetése, túlvilági élet hirdetése, amelyhez az önmegtagadáson és a testi vágyak elfojtásán át vezet az út

o      Műfajai: imádság, prédikáció, példázat, látomás, himnusz

o      Assisi Szent Ferenc: Naphimnusz

o      Jacopone da Todi: Himnusz a fájdalmas anyáról (Stabat mater)

·        Középkori himnusz:

o      Vallásos összejöveteleken énekelt, a hívők áhítatos érzelmeit kifejező, Istent és a szenteket dicsőítő emelkedett hangulatú költemény

o      Mária-kultusz: planctus (siratóének), lírai szekvencia (versszakok két, egymásnak formailag megfelelő részből állnak)

o      Megszületett a „modern” verselés: rím megjelenése, antikizáló hangsúlyos verselés

Vágánsköltészet

·        Latin nyelven megénekelt diákköltészet

·        Képviselői: vágánsok: volt egyetemisták, szerzetesek, papok, kóbor lovagok

·        Jellemzője: az egyéniség és az ösztönök szabad kibontakozásáért folytatott harc

·        Témája: a középkori társadalom bírálata és az életöröm hirdetése

·        Carmina Burana: 12-13. század, gyűjtőnév: kb. 300 vers (pl. siratók, táncdalok, társasági dalok), 1803-ban találták meg egy bencés kolostorban, Carl Orff megzenésítette

Lovagi költészet

·        10-12. század (keresztes háborúk ideje)

·        Lovagi ideál: Isten ügyének szolgálata, kereszténység védelme, gyámoltalanok és szegények oltalmazása; erős vallásosság, boldogság keresése a földi életben is

·        Hősi (vitézi) ének: Nagy Károly frank uralkodóról szóló történetekből, pl. Roland-ének

·        Lovagregény: kelta mondakincsből, Arthur-mondakör, pl. Trisztán és Izolda

·        Trubadúrlíra:

o      Franciaország (trubadúrok), Németország (minnesängerek)

o      Az eszményi udvari szerelmet és lovagi erényeket énekli meg

o      Nő feltétlen tisztelete, férfi teljes alávetettsége

o      Szerenád (éjszaka) és alba (hajnalban)

o      Walter von der Vogelweide: A hársfaágak csendes árnyán… (helyzetdal), Ó jaj, hogy eltűnt minden (elégia)

Középkori magyar irodalom emlékei

·        Halotti beszéd és könyörgés: 1200 körül, temetési prédikáció, retorikai elemek, Pray-kódex

·        Ómagyar Mária-siralom: 1300 körül, latin vers fordítása, fejlett rímek, Leuveni kódex

·        Legendák: szentek életéről, pl. Margit-legenda

Dante Alighieri (1265-1321)

·        Isteni színjáték: Komédia, 1307-20, emberiségköltemény, drámai költemény, középkor enciklopédiája, 3-as szám

·        Megtalálható művében a középkor világképének összegzése

·        Eszményképe keresztény

·        Újszerűségével előkészíti a reneszánsz kort (antik kultúra felidézése, nemzeti nyelv megteremtése az irodalomban)

Francis Villon (1431-1463)

·        Nagy Testamentum: 1461, 173 db oktáva (8 soros, 8 szótagos, ababbcbc rímképlet), közöttük versek, pl. balladák: pl. Jó tanítás balladája a rossz életűeknek

·        Új formát teremt: balladaforma:

o      három 8-12 soros és egy 4-6 soros versszakból áll

o      1-3. versszakot refrén zárja

o      4. versszak: ajánlás

o      gyakori az akrosztichon: a versszak első betűit összeolvasva értelmes szó jön ki, pl. Villon neve

·        Nálunk a 20. században lett népszerű, fordítói pl. Szabó Lőrinc, Kosztolányi Dezső, Illyés Gyula, József Attila.