·1817: válság, túlzásnak tartja a nyelvújítást, eltávolodik a klasszicizmustól, romantika felé fordulás, népköltészet fontossága
·1826-tól: Szemerével szerkeszti: Élet és Literatúra, Nemzeti hagyományok c. tanulmány
·1820-30: mint politikus is fellép, Szatmár megye jegyzője
·1832: országgyűlési követ, Országgyűlési Napló írása
·1835: konzervatív ellenzék kerekedik felül –lemond tisztjéről: visszatér Szatmárcsekére, de továbbra is politizál: bebörtönzött Kossuth védelmére kel, vád alá helyezett Wesselényi védőiratát írja, közben gazdálkodik, Kálmánt, öccse fiát neveli
Értekező próza
·18-19.sz fordulóján indult meg a műfaj fejlődése, oka:
ominden könyvhöz, ami elhagyja a sajtót, kritikát, recenziót (ismertetés, bírálat) kell fűzni
o19.sz elején egyre több filozófiai hatás éri a kor gondolkodó emberét, és ehhez valamilyen véleményt fűz
·Kölcsey prózairodalmának 4 szakasza:
1)1810-es évek: bírálatok: klasszicista fenntartások a romantikával szemben
vCsokonai Vitéz Mihály munkáinak kritikai megítélése: 1815
§megvádolja parlagiasságáért, túl egyszerű
§Csokonai népiességének jelentőségét nem látja meg
vBerzsenyi Dániel versei: 1817 (ekkor még élt)
§dagályossággal vádolta („nemesség költője”, verselése ellen is lázad)
§nem fedezi fel a metaforikus képalkotásában a romantikát
2)1820-as évek: reformkor harcosává vált
vNemzeti hagyományok: 1826
§összegző igényű alkotás, értekezés
§már a romantikus nemzetfelfogás, eredetiség problémáját feszegeti
§európai romantikus történetfilozófia legalapvetőbb tételeit is ismerteti: nemzet nem más, mint egy kollektív személyiség, aminek van gyerekkora, ifjúkora… emberi életszakaszok megtalálhatók benne
§ősi irodalmi hagyomány ahol nincs, ott nemzeti költészet sem születhet
§fontos szerep a hagyománynak
§fejlődés 2 típusa:
ogörög: belülről kifelé irányuló fejlődés, szerves, nálunk a romantika ilyen
oidegen példa követése: nálunk minden más
§politikai mondanivaló: nemzeti függetlenségi törekvések hordozója csak egy önálló nemzeti jellegű irodalom lehet, mely a népre támaszkodik, s annak költészetéből meríti kincseit
§következtetése: pesszimista: nincs belső típusú fejlődés
vMohács: 1826: értekezés, hasonló felfogás
vA szatmári adózó nép állapotáról: 1829
§irodalomtörténeti értékű munka
§elviselhetetlen adóterhek, nemesség elmaradottsága, ipar és kereskedelem fejletlensége
vAz örökös megváltás ügyében: 1829
§Parasztság elmaradottsága
§Itt említi meg a magyar nyelv hivatalossá tételét
§Lengyelek megsegítésének kérdése
§Vallásszabadság
§Erdélyi unió előkészítése
3)1832-36.: országgyűlési követ, romantikus nemzetfogalom meghaladására tesz kísérletet
vOrszággyűlés beszédei: témái változatosak
vOrszággyűlési Napló:
§modern polgári nemzet elképzelés körvonalait fogalmazza meg
§ahhoz, hogy nemzet, nemzeti egység létrejöjjön, szükség van az ott élők érdeklődésének megteremtésére
4)1836-tól:
vParainesis Kölcsey Kálmánhoz: 1837
§filozófiai végrendelet: görög eredetű, intő, bátorító, buzdító beszédet jelent
§terjedelme kb. 40 lap
§hatás, példakép: István király Imre herceghez írt
§központi gondolat: a rény (erény):
oközéleti tisztaság, hazaszeretet
oanyához való hálás ragaszkodás
oemberiség és a haza iránti odaadó szeretet
§köztársasági erkölcsök követése:
oközügyekkel való foglalkozás kötelezősége
onem önzőség
oretorika alapos ismerete (ékesszólás)
onyilvános fórumokon való megjelenés
otudás szüntelen gyarapítása
oanyanyelv fejlesztése, de nem elmaradás az idegen nyelvektől