Himnusz

Szózat

keletkezés

1823. január 22.

Szatmárcseke

1836.

kiadás

1828. Auróra

1837. Auróra

keletkezés körülményei

első reformországgyűlés megtorpanása, konzervatívok ellenállása a reformokkal szemben, csekei elszigeteltség, életformaváltás kudarca

nemzeti válság: országgyűlés berekesztése, Kossuth, Wesselényi letartóztatása, Kölcsey eltávolítása

cím

utal a műfajra, alcím: cenzúra megtévesztése, zivataros századok=török hódoltság kora

sokasághoz, nemzethez intézett felhívás

műfaj

himnusz (Istenhez fohászkodó, vallásos jellegű hálaének, az óda rokonműfaja), jeremiád (büntetés jogos, mégis siratja a pusztulást)

óda (magasztos eszméket, érzéseket ünnepélyes, fennkölt hangnemben megéneklő lírai költemény, jellemzője a pátosz)

téma

kilátástalannak látja a haza helyzetét, csak a csodában hisz: megszólaltatja a vallásos gyökerű nemzeti bűntudatot, a nemzetféltés gondolatát; pozitív és negatív történelmi események felsorolása

rendületlen, elszánt, tántoríthatatlan hazaszeretetre szólít fel; csak pozitív történelmi események említése

hangulat

pesszimista (5 versszak múlt, 1 versszak jelen, jövőre csak a keretben utal); némi remény (Isten kért és feltételezett áldása), ereszkedő

optimistább, emelkedő

versforma

imaforma

skót balladaforma (félrímekkel ellátott, 8 és 6 szótagos jambusi sorok váltakozása)

megszólított

Isten

magyarság

felépítés

áldáskérés, magyarok bűnei, Isten haragja, törökök (Zrínyi)

szónoki beszédszerű, tétel, érvek, tétel

verselés

időmértékes (trocheusok, spondeusok)

időmértékes (jambusok→drámaiság, spondeusok→lassítás, lüktetés tompítása)

rímelés

keresztrím, igénytelen, dísztelen, gyakoriak a ragrímek, a tompított csengésű asszonáncok (miatt-villámidat)

félrím

nyelvezet

Zrínyi nyelve, 16-17. század (bús=fekete), régies szavak, Rákóczi-nótából kölcsönzött rím (tép-nép), kifejezi a Habsburg-ellenességét, protestáns prédikátorköltő: lélekbeli visszahelyezkedés megérteti a sajátos történelemszemléletet

régies igealakok

terjedelem

8 versszak, 8 soros versszakok

14 versszak, 4 soros versszakok

szerkezet

keretes (1. és 8. vsz.)
2-3. vsz.: Isten ajándékai, Isten cselekvő alany
4-6. vsz.: balsors nagy erejű romantikus képei
7. vsz.: jelen reménytelensége

keretes (1-2. és 13-14. vsz.)

3-5. vsz.: hősies küzdelem

6-7. vsz.: jelen, igazságszolgáltatás követelése
8-10. vsz.: szenvedélyes tiltakozás
11-12. vsz.: megsemmisülés látomása

1. versszak

Istenhez fohászkodik, áldást kér a magyarságra, E/3., Isten a történelem irányítója, egyetlen hatalmas körmondat rendkívüli érzelmi töltéssel, múltat és jövendőt egységbe foglaló szemlélet, ünnepélyesség

ünnepélyes hangnem, rögtön a legfőbb mondanivalóra tér, haza= kezdet és vég, E/2. →bensőséges kapcsolat, érzelmi feszültség

2. versszak

dicső múlt felelevenítése, Isten ajándékai, romantikus vonások, azonosulás: T/1., Árpád jelentősége, Magyarország természeti kincsei

Sors kiszámíthatatlanul áld vagy ver, hazához ragaszkodó rendületlen hűség

3. versszak

Hunyadi János és Mátyás törökellenes harcai, alliteráció

harcos múlt felidézése, a dicső múlt harcra kötelez a jelenben is, buzdító szándék, anafora, alliterációk

4. versszak

fordulat a történelemben (mongolok, törökök), szégyenletes események, keserű múlt, önbíráló hangnem, nemzeti bűnökkel indokolja, hogy Isten elfordította tekintetét, uralkodó osztály romlottsága
átvezetés: Hajh indulatszó, változatos mondatfajták, romantikus kötői képek

honfoglalás, Hunyadiak

5. versszak

nemesség hazaárulása (Csák Máté), belső viszályok, testvérháborúk

Rákóczi-szabadságharc

6. versszak

romantikus kép, túlzások, ellentétek, paradoxon, érzelmi-hangulati tetőpont

biztató jelen: bátor öntudattal fordul nemzete nevében az emberiséghez: jogunk van helyhez a népek családjában, a jelen nem áll szemben a múlttal, hanem annak egyenes folytatása, diadal a Sors ellenében, kiharcolt élet

7. versszak

sivár jelen, szenvedések felsorolása, ellentétek (dicső múlt-sivár jelen), reménytelenség: hiányzik az áldozatkész, hazafias cselekvés, szabadságharcok hiábavalósága, mozgalmas képek

jövő: igazságszolgáltatást vár a nagyvilágtól

8. versszak

inverzió: könyörgésre változik a kérés, szánalmat vár és remél, képek sötétebb színezetűek, komorabbak

sordöntő jövő: a múlt és a jelen erőfeszítéseinek meg kell hozniuk a jobb jövőt, a harcban a nagyszerű halál kockázatát is vállalni kell, szenvedélyes tiltakozás

9. versszak

-

ismétlés, fokozás, tiltakozásnak nincsenek érvei

10. versszak

-

megsemmisülés látomása, megbomló verszene, enjambement, jobb kor eljövetelének szükségessége, valláshoz kötött motívum

11. versszak

-

elismerést kiváltó bukás víziója, visszalendül a költemény dallama

12. versszak

-

nagyszabású romantikus képek a megsemmisülésről

13. versszak

-

tétel: inverzió, felszólító módú igealak, névszók igésítése, jelen feladatai, nyomatékos parancs, mozgalmasabb kép

14. versszak

-

2. versszakkal megegyezik, de az akusztikája más: magába foglalja a balszerencsés múlt után a jelen megpróbáltatásait s esetleg a nagyszerű halált is vállaló elkötelezettség parancsát

nemzethalál

lassú elkorcsosodás, erkölcsi süllyedés szégyenletes utolsó stációja

igazságtalan végzettel szembeszálló, a jövőért áldozatokat is vállaló nemzet tragikus, de elismerést kiváltó elbukása

mondanivaló

nemzeti történelem →balsors
nem lát kiutat

történelmi dicsőségek →jelen biztatása
lát kiutat

megzenésítés

1844. Erkel Ferenc

1843. Egressy Béni