·Ideje: 476 – 14. század: ókor és reneszánsz között
·Kereszténység terjedése, feudalizmus kialakulása
Filozófia, világkép
·Mélyen vallásos – Isten áll a középpontban
·Földi élet célja: túlvilági boldogság, örök üdvösség elnyerése
·Világképe geocentrikus
·Emberek alapélménye az állandóság: az örök dolgok fontosak, a többi lényegtelen
·Életben történő változásokat ciklikusnak tekintették
·12. századtól a szemlélet kitágul: a földi idő körforgásszerű, de az örökkévalóság lineáris (teremtés, Jézus, utolsó ítélet: örök üdvösség vagy kárhozat)
·Az ember a természet része, szinte egy vele (mezőgazdaság jelentősége)
oJacopone da Todi: Himnusz a fájdalmas anyáról (Stabat mater)
·Középkori himnusz:
oVallásos összejöveteleken énekelt, a hívők áhítatos érzelmeit kifejező, Istent és a szenteket dicsőítő emelkedett hangulatú költemény
oMária-kultusz: planctus (siratóének), lírai szekvencia (versszakok két, egymásnak formailag megfelelő részből állnak)
oMegszületett a „modern” verselés: rím megjelenése, antikizáló hangsúlyos verselés
Vágánsköltészet
·Latin nyelven megénekelt diákköltészet
·Képviselői: vágánsok: volt egyetemisták, szerzetesek, papok, kóbor lovagok
·Jellemzője: az egyéniség és az ösztönök szabad kibontakozásáért folytatott harc
·Témája: a középkori társadalom bírálata és az életöröm hirdetése
·Carmina Burana: 12-13. század, gyűjtőnév: kb. 300 vers (pl. siratók, táncdalok, társasági dalok), 1803-ban találták meg egy bencés kolostorban, Carl Orff megzenésítette
Lovagi költészet
·10-12. század (keresztes háborúk ideje)
·Lovagi ideál: Isten ügyének szolgálata, kereszténység védelme, gyámoltalanok és szegények oltalmazása; erős vallásosság, boldogság keresése a földi életben is
·Hősi (vitézi) ének: Nagy Károly frank uralkodóról szóló történetekből, pl. Roland-ének
·Lovagregény: kelta mondakincsből, Arthur-mondakör, pl. Trisztán és Izolda
·Trubadúrlíra:
oFranciaország (trubadúrok), Németország (minnesängerek)
oAz eszményi udvari szerelmet és lovagi erényeket énekli meg
oNő feltétlen tisztelete, férfi teljes alávetettsége
oSzerenád (éjszaka) és alba (hajnalban)
oWalter von der Vogelweide: A hársfaágak csendes árnyán… (helyzetdal), Ó jaj, hogy eltűnt minden (elégia)
Középkori magyar irodalom emlékei
·Halotti beszéd és könyörgés: 1200 körül, temetési prédikáció, retorikai elemek, Pray-kódex
·Ómagyar Mária-siralom: 1300 körül, latin vers fordítása, fejlett rímek, Leuveni kódex
·Legendák: szentek életéről, pl. Margit-legenda
Dante Alighieri (1265-1321)
·Isteni színjáték: Komédia, 1307-20, emberiségköltemény, drámai költemény, középkor enciklopédiája, 3-as szám
·Megtalálható művében a középkor világképének összegzése
·Eszményképe keresztény
·Újszerűségével előkészíti a reneszánsz kort (antik kultúra felidézése, nemzeti nyelv megteremtése az irodalomban)
Francis Villon (1431-1463)
·Nagy Testamentum: 1461, 173 db oktáva (8 soros, 8 szótagos, ababbcbc rímképlet), közöttük versek, pl. balladák: pl. Jó tanítás balladája a rossz életűeknek
·Új formát teremt: balladaforma:
ohárom 8-12 soros és egy 4-6 soros versszakból áll
o1-3. versszakot refrén zárja
o4. versszak: ajánlás
ogyakori az akrosztichon: a versszak első betűit összeolvasva értelmes szó jön ki, pl. Villon neve
·Nálunk a 20. században lett népszerű, fordítói pl. Szabó Lőrinc, Kosztolányi Dezső, Illyés Gyula, József Attila.