kicsit "egybe van", de azért emészthető.  azért van így, h esetleg, aki helytakarékosságból ötös betűméretre akarná csökkenteni, és minél kevesebb helyet szeretne h foglaljon.........annak könnyű dolga legyen:):)

és köszi annak,aki begépelte! akit nem nevezünk nevén:)

Tudományos és szakmai stílus: - tudományos stílus átható fogalom:*filozófia*természettudomány*társadalomt.*alkalmazottt.*művészetek stílusa! - szakmai jellegű szövegekben: *téma pontos körülhatárolása*érzelmi kifejezések+vélemény nem kap helyet*szerkezete logikus, áttekinthető*szerzők céllal hozzák létre  a mondani valót*terminológia (szakszó, kifejezés) -> következetesen használja! tudományos stílus: *logikus és áttekinthető szerkezet*vizuális eszközök használata (ábrák, graf.)*kiemelés több módja (aláhúzás, új bekezdés)*szövegösszetartó erő nagyobb, mint a köznyelvi szövegekben*nyelvezete eltér az irodalmi stílustól(szakszó., szakkif. többségben)*sok bonyolult kötőszó*tartalmi és formai jellemzők, kül. műfajok(monográfia;szakkönyv;ismeretterjesztő;folyóiratok tudományos cikkei)

Társalgási stílus: - mindennapi kötetlen társas érintkezésben használt nyelvi formák összefoglalt elnevezése! –élőszóban és írásban is megjelenik! – műfaj: *élőszó(párbeszéd)*írásban(magánlevél, üzenet, nem szépirodalmi napló)! -  beszédnek rendszerint a kötetlen társalgásban van a legnagyobb lehetősége a személyiségének kifejezésére! – kötöttségek: * hogyan köszönünk:%hagyományos: Jó napot kívánok%megszólítás:Hogy tetszik lenni?, Kezit csókolom% kérdések, álkijelentések: De jól nézel ki * megszólítás kérdése:%függ a korosztálytól%függ a nemtől%függ a társadalmi osztálytól% függ a beszédhelyzettől% lehetnek alkalmiak is! – a szabályok önkéntes módosítása és többletjelentés! – társalgásban nagy szerepet kapnak a nyelvi zenei eszközök: *hangsúly*tempó*hangerő! – napjainkban egyre jobban terjed a nyelvi durvaság-->ez a társalgás romlását jelzi! – a társalgás ......... jelzi a közhelyek használatát-->ezek mélyebb tartalmi, gondolati töltés nélkül használt kifejezések. fajtái:*axióma közhely: cáfolhatatlan alapigazságot közöl. *evidencia közhely: bárgyúsága miatt dühítő. *szólás-mondás közhely:közmondások, szállóigék. *modoros közhely: nyelvi humor megnyilvánulása. *humoros közhely: nyelvi humor megnyilvánulása! –a közhelyek túlzott alkalmazása igénytelenné teszi a társalgási stílust, az egyén szókincs csökkenését fokozza 

Közéleti és hivatalos stílus: - emberek társadalmi érintkezésének a tere! –tágabb értelemben:*országos*politikai* gazdasági* és társadalmi intézmények működése! – szűkebben a magánélet terei: pl: iskola, munkahelyek! – a nyelvhasználat tükrözi ezek rétegződéseit, de a hivatalos tevékenységek és a mindennapi élet stílusváltozatai vegyülhetnek egymással! – közéleti írások: *tájékoztató*felhívó*cselekvés értékűek! – hivatalos stílus: állami szervek*hatóságok*hivatalok* és intézmények hivatalos érintkezési formáinál használjuk-->törvényalkotás, rendelet kifejezés módja! – kommunikáció funkciója a  tájékoztatás, a felhívás nem közöl hangulatot , érzelmet! – írásbeli műfajai:*jogszabály*rendelet*határozat*beszámolók*jellemzések*meghívók*hivatalos levelek! – szóbeli:*előadás*vita*ünnepi beszéd*szónoklat*tárgyalás! –nyelv igényessége szerint alsóbbrendű műfajok a kis közéleti műfajok:*hozzászólás*felszólalás*ügyintéző levél! – a hivatalos stílus a jogtudomány szaknyelvét építi az igényes szintű köznyelvre, témától függetlenül él a szakmai nyelv és az irodalmi nyelv elemivel is! – jellemző kötöttségek: *törekvés az egyértelműségre és a pontosságra*arányos, logikus felépítés! – követhető tagolás: * írásban:%bekezdések%paragrafusok%számok%betűk *szóban:%előre és visszautalások%ismétlések! – beszédnél zenei eszközök alkalmazása pl: hangsúly, tempó, hatásos szünetek! – artikuláció és eleven, hatásos előadásmód, mondatpárhuzamok, ellentétek, fokozások, túlzások, stb. <--- figyelemfelkeltő dolgok! – szóhasználat:*fogalmi pontosságot biztosító szavak*állandó szókapcsolatok*latin eredetű idegen szavak* szinonimák

A publicisztika és stílus: - a publicisztika a latin publicare szóból ered--> közzé tesz! – publicisztika: *újságírási műfajcsoport: %cikk %kritika %kommentár *írásbeli propaganda! – médiában is találkozunk ilyen műfajokkal: *hírlevél*jegyzet*interjú*kritika*riport! – lapok tartalmuk szerint: * irodalmi* művészeti*tudományos(Magyar Tudomány)*tudományos és ismeretterjesztő*egészségügyi lapok* és megcélozhatnak egy csoportot (pl.: ifjúsági)! – megjelenésük gyakorisága szerint: * napilap*hetilap*folyóirat (havonta, évente)! – publicisztikát és a nyelvstílusát heterogén nyelvstílus jellemzi! – műfajok 2 csoportja: *tájékoztató: információ, hír, közlemény, riport, interjú, portré, nyilatkozat * publicisztika: cikk, vezércikk, glossza, esszé, kritika, hírmagyarázat, nyíltlevél, kommentár! – ezek a műfajok azonos követelményeknek felelnek meg: *világosság*egyszerűség*kompozíció áttekinthető*tények hatásos, értelmezhető csoportosítása* érzelmi határú* időszerű vonatkozások (pl.: idő, hely megjelölése)! – stílustalanságokkal is találkozhatunk a sajtó szóanyagában: *divatszavak*helytelenül használt idegen szavak* hibás szólások, mondások! – élénkítő hatása van az idézeteknek főleg a címben--> jó cím: *ötletes*hatásos*tömör*egyszavas*mondat, idézés, mondás lehet benne*előre utaló* sejtet! – nem nyelvi jeleknek, írásképnek, kifejező értéke van: *tördelés*betűtípus*betűméret*tipografizálás (betűtípus használása) : dőlt, kis és nagy, vastag betű--> ezek vezetik az olvasó figyelmét