Szigeti veszedelem:
· Műfaj: műeposz
· Keletkezés: 1645-46
· Latin cím: Obsidio Sigetiana
· Megjelenése: 1651, Bécs, egy kötetben: Adriai tengernek Syrenaia, groff Zrini Miklos
Maga állította össze a kötetkompozíciót:
1. Szerelmes versek
2. Filozófiai, erkölcsi témájú epigrammák
3. Szigeti veszedelem (=Zrinyiász)
4. Feszületre című óda
5. Peroráció: zárás, életcéljának rövid összegzése
· Forrásai: Vergilius: Aeneis, Tasso: Megszabadított Jeruzsálem, korabeli históriás énekek
· Téma: Szigetvár 1566-os ostroma (dédnagyapja emlékének állít emléket)
· Alapkoncepció: magyarság múltbeli sikerei az Isten ajándékai, de a magyarok hálátlanok voltak, bűnbe estek, így Isten büntetése a török támadás
· Antik elemek: átveszi a klasszikus eposz jellemzőit, az eposzi kellékeket
· Keresztény elemek (eltérés a klasszikus eposzoktól):
q A múzsa az invokációban Szűz Mária (a középkori himnuszok stílusában könyörög hozzá)
q Mű célja: ideálteremtés: dédapja a halált a kereszténység védelméért vállalta a kereszténység, Krisztus nevében, nem a világi javak vezérelték a várvédőket, hanem az erkölcsi tisztaság (Athleta Christi = Krosztus katonája), Krisztushoz hasonlóan ők is feláldozzák magukat =imitatio Christi
q Nemzeti bűn és bűnhődés gondolatát veti fel ( lásd: alapkoncepció)
q Angyalok szerepeltetése (pl. Mihály arkangyal leszáll a pokolba és Szulimánt a magyarok ellen szítja; a végén Gábriel vezetésével angyali légió viszi lelküket a mennyországba)
q Idealizált eszménykép: a várvédők szilárd egységet alkotnak, erényeik a vitézi hősiesség, tisztaság, kitűnő vezér áll a sereg élén (ellentét a török sereggel)
q Megdicsőült keresztény vértanú: legveszedelmesebb ellenségtől szabadította meg az országot és a kereszténységet
· Befejezés: keverednek a reális és irreális elemek: életszeretet, halálfélelem, hazaszeretet, szerelem – mesebeli bátorság, óriási erő, végzetszerűség
· Szerkezet:
q 15 ének
q 2 szerkezeti egység:
1) 1-6. ének: ostrom előzménye, előkészítés (benne: propozíció, invokáció, Zrínyi lelkesítő beszéde, enumeráció)
2) 7-15. ének: ostrom leírása, ( a törökök tervezik a visszavonulást, amikor elfogják a várvédők postagalambját, amiből kiderül, hogy már nem tudják tovább védeni a várat) a kirohanás
q nem arányos elrendezés: a tetőpont a 10.ének: Zrínyi hősiességének leírása
· Verselés: magyaros: ütemhangsúlyos, négyütemű 12-es sorok, bokorrím
· Mondanivaló: saját korának szóló figyelmeztető felhívás: erkölcsi fölénnyel, vitézséggel megmenthető az ország, ki lehet űzni a törököt
Konkrét utalás a jelen és jövő feladataira
· Barokk elemek:
q Aránytalan szerkezet
q Meggyőzni akar
q Keresztény motívumok
q Alapeszméhez való ragaszkodás (önfeláldozás a hazáért, egyéni hősiesség, imitatio Christi), ennek rendeli alá a konkrét eseményeket
q Szerencse, váratlan fordulatok (pl. postagalamb)
q Epizódokra fektetett hangsúly
q Barokk hérosz
q Halál látomásos megjelenítése
Kuruc kor költészete:
· Időszaka: kb. 1660-1730
· Szerzői: alacsonyabb rendűek, tanítók, diákok, kispapok, bujdosó katonák (névtelenek)
· Műfajok: búcsúztatók, köszöntők, siratóénekek, csúfoló versek, gúnyénekek, buzdító versek, bujdosóének, táncdal
· Terjedése: szájhagyomány útján, és lejegyzés kéziratos daloskönyvekben
· Téma: népi hazafiság, bujdosás, lázadás, Habsburg-ellenesség,
· Példák: Rákóczi-nóta, Csínom Palkó, Őszi harmat után…
Emlékiratírók:
· Emlékirat: egyéni, személyes jellegű műfaj
q Önelemzés, „napló-jelleg”
q Racionális szemlélet
q Vallásosság
q Személyes, őszinte hangvétel
q Hiteles korábrázolás
· Kemény János
· Bethlen Miklós: születésétől kezdve írja le életét, taglalja fizikai és lélektani állapotát
· Bethlen Kata
· II. Rákóczi Ferenc: Vallomások c. műve
· Mikes Kelemen: II. Rákóczi Ferencet szolgálta, követte őt a száműzetésbe is: Törökországi levelek
o Elképzelt hölgyhöz írta őket –fiktív levelek
o Valódi keltezés
o Törökországi tapasztalatai, személyes élményei, gondolatai
o Honvágy, magyar rendszer bírálata
o Társalgási stílus, anekdotázó hajlam, naplószerű vallomások, természetes jellemábrázolás
|