Jelentése: könyvek, könyvecskék. A szó a 2. századtól vált használatossá. Többes számú alakja: Biblion.
A Biblia egy antológia (gyűjtemény), több könyvből áll (66 irat). Két nagy része az Ószövetség és Újszövetség. Az elnevezést Kr. U. 160 körül Melito sardesi szerzetes adta.
Könyvek jelentése: a szövetség szó Jeremiás próféta könyvének egyik mondatán alapszik: „A jövőben Isten új szövetséget köt népével, Izraellel, ami nem ugyan olyan, mint a régi szövetség.”
Magyarázata:a bibliai őstörténet szerint kiválasztotta a zsidó népet és annak ősével, Ábrahámmal és utódaival szövetséget kötött. Ezt Mózessel újra megerősíti, amikor eljuttatja a zsidókat Kánaánba. Később a zsidó nép megszegte a törvényeket, elkezdtek bálványokat imádni.
Időtartama: kb 2300 év történetét foglalja össze. Kr. e. 2200-Kr. u. 100.
Téma: zsidó nép, majd a római császárság története.
Földrajzi helye: Egyiptom és Mezopotámia útközpontjában helyezkedik el. Úr városából indul a zsidó nép története -> Júdea déli része -> Egyiptom -> Palesztina (itt kettészakad a zsidó királyság Izraelre és Júdára.
A kettészakadás után idegen népek foglalták el a zsidó államot:
-perzsák: kr. e. 587-538 – babiloni fogság
-hellének: kr. e. 721
-rómaiak
-asszírok
Phürrosz azÚjbabiloni fogság után visszaadja szabadságukat. A babiloni fogság alatt gyűjtötték a Biblia anyagát a próféták.
Próféta: Isten időszerű üzenetének hirdetői. Erős társadalomkritika, + bel-és külpolitikai állásfoglalás.
Ószövetség
Téma: zsidó nép története
Nyelvezete: héber, arámi
Időkerete: tág : kr. e. 12. sz. (Deborah könyve) -> kr. e. 2. századig (Dániel könyve)
Jellegzetessége:
- profán (7köznapi, nem vallásos) jellegű. 7köznapi témákat vallásos mondanivalóval ruházták fel= KANONIZÁCIÓ
Célja: a figyelmetarra irányítsák, hogy minden esemény mögött Isten áll és az általa kiválasztott zsidó népnek hivatása és küldetése van.
18 könyvből áll.
Epizódok: Rúth könyve, Dávid király származása. Sámuel könyve, stb.
Próféták könyve:
4 nagy próféta: Izaiás, Jeremiás, Ezékiel, Dániel
Genezis, teremtéstörténet:
I.keleti mítoszok: a világ keletkezését az istenek közötti harccal magyarázzák. (őskáosz kettéválása hím- és nőnemű istenségre. Egyesülésükből születnek az istenek, akik általában harcban állnak egymással. Végül 1 legyőzi az ősisteneket és uralkodik fölöttük.
II.Bibliai:rendet visz a teremtésbe: 7 nap, amiből 6 nap a teremtés művelete és a 7. nap a pihenés. A teremtést 3 részre lehet osztani:
*szétválasztás
- 1. nap: sötétség és világosság + legyen
- 2. nap: égbolt és vizek + lett
- 3. nap: szárazföldek (növényzettel) és tengerek + jó
Számszimbólum: 3-as szám – a tökéletesség kifejezője
Ismétlődő motívum: legyen, lett, jó
*feldíszítés
- 4. nap: Nap, hold, csillagok
- 5. nap: madarak
- 6. nap: szárazföldi állatok, ember
*7. nap: pihenés
Zsoltárok könyve:
Összefoglaló név, kb. 150 költeményt tartalmaz. Az Énekek éneke különvált (Salamon könyve). Nagy szerepe volt a vallási életben. A zsidó istentisztelet része volt. A hívő ember számára lelki megnyugvást, vigaszt jelent.
Kr. e. 150 körül 150 költemény. Dávid király volt a szerzőjük, Kr. e. 1010-912 uralkodott. Kedvelte a zenét, a táncot, költészetet.
A zsoltár eredeti jelentése a latin psalmus szóból ered (=pengetős hangszer kísérete mellett előadott ének).
Közös a zsoltárokban:- a szerzők Istenhez való viszonyukat írják le lírai hangulatban, vers formában
- rím helyett a ritmust a gondolatritmus adja. Gondolatritmus:a mondat
tagjainak szabályosismétlődése. FIGURA ETYMOLOGICA: szótő ismétlődése
egy szószerkezetben kissé megváltoztatva.
Újszövetség
27 könyvből áll. Az ókeresztény irodalom legfontosabb alkotásait tartalmazza. Nagyobb egységet alkot az Ószövetségnél. Az a cél, hogy a keresztény vallás alapjait megvessék, ezért szorosabb egységet alkot. Tudatosabb a szerkesztés. Kr. u. 50 – 150 között íródott. Végleges formája a 4. században alakult ki. Kr. u. 2. századtól kezdték szentnek, isteni eredetűnek tekinteni. A legnagyobb részt Jézus története foglalja el.
Nyelvezete: görög
Részei: 4 evangélium (=görög evanglion szóból ered, jelentése jó hír. Jézus életével foglalkozik.)
Első 3 evangélista: Máté, Márk, Lukács <- szinoptikusok=együttlátók. Azt vallották, hogy Jézus emberi származású, de isteni megbízással rendelkezik (messiás). 4. evangélista: János – az6t vallotta, hogy Jézus isteni származású.
Máté evangéliuma: elsőként keletkezett. Apostol volt, Kr. u. 42-ben írta evangéliumát, annak bizonyítására, hogy a Messiás eljöveteléről szóló tanítások beteljesedtek. Tartalmazza Jézus gyerekkorát, galileai tanítását, csodás tetteit, jeruzsálemi fellépését, keresztre feszítését, halálát.
Márk evangéliuma: legrövidebb. Azt hangoztatja, hogy Jézus egy mártír, aki feláldozta magát az emberekért => emberi származás. A történet Jézus halálán is tovább megy.
Lukács evangéliuma: állatorvos volt, festőként i tehetséges volt (Mária képek). Mária szenvedéseiről töbebt ír,mint a többiek.
János evangéliuma: az ige megtestesüléséről szól, vagyis ezzel bizonyítja, hogy az ige testté vált, közöttünk lakozik -> isteni származás. Feladata: eloszlassa a tévhitet, miszerint Keresztelő Szent János lett volna a messiás. 1:rész: Jézus tevékenységei. 2. rész Jézus szenvedése, feltámadása.
Heródes: király, Jézus születése után az összes 2 év alatti betlehemi és környéki gyermeket megölette, mert így akarta megakadályozni, hogy Jézus „hatalomra kerüljön”.
Lázár: Jézus halála után feltámaszotta őt.
Jézus 3 csodája: meggyógyít egy leprást, kenyérszaporítás, beteget gyógyít szombati napon, kánai menyegző (víz ->bor).
Passió: Jézus kínszenvedéséről szól, mikor a keresztet cipeli. Töviskoszorú, stb…
Feltámadás: Jézus mennybemenetele
Biblia hatása:
Irodalmi alkotásként is értékelték.
Fordítások:
Septuaginta = hetvenek fordítása, Kr. e. 2. században. Ószövetséget fordították le héberről és arámiról görögre. Alexandriában 70 zsidót kértek meg a fordításra, cellákba zárva isteni sugallatra, egymástól függetlenül azonos fordítást produkáltak.
Vulgata: ó –és Újszövetséget fordította le Hieronymus (St. Jeromos) Kr. u. 390 -405 között héberről latinra.
Huszita Biblia: Tamás és Bálint huszita szerzetesek fordították magyarra Kr. u. 15. században.
Újtestamentum: Szilveszter János fordította az Újszövetséget magyarra 1541-ben.
1590: Károli Gáspár az egész Bibliát lefordította Vizsolyban.
1626: a jezsuita Káldi György lefordította a Vulgata alapján.
1951: Békés Gellért és Dalos Patrik szerzetesek is lefordították.
Kifejezések, közmondások:
Matuzsálemi kor: idős kort nevezik így, zsidó ősatya volt, aki 969 évet élt
Sóbálvánnyá változik: meglepődik, elborzad, megdermed. Eredet: Ábrahám fia, Lót menekült Sodomából feleségével, nem szabadott hátranézniük. A feleség mégis hátranézett és sóbálvánnyá vált.
Egyiptomi 10 csapás: sáskajárás, víz vérré válása, dögvész, himlő, jégeső, stb.
Égből hullott manna: kellemes, váratlan dolog. Eredet: Kánaánba menvén nem volt mit enni a zsidóknak, ezért Isten aszalt gyümölcsöket adott nekik az égből.
Tamáskodik: hitetlenkedik. Eredet: Tamás nem hitte el, hogy Jézus feltámadt. „Ne légy hitetlen, légy hívő!”