Évszámok:
Reformkor: 1830-1849
Széchenyi István:1791 /Bécs/ -1860 /Döbling/
Wesselényi Miklós: 1796-1850
Kossuth Lajos: 1802 /Monok/ - 1894 /Torinó/
Deák Ferenc: 1803-1876
Lóversenyek: 1827
Nemzeti kaszinó /tervezte: Hild József/: 1827
Hitel /Széchenyi/: 1830
Világ /Széchenyi/: 1831
Stádium /Széchenyi/: 1833
Taglalat: 1831
Balítéletekről /Wesselényi/: 1831
Gőzhajózás: 1831
Balatoni gőzhajózás: 1846
Kolerajárvány: 1830-as évek
Jobbágyfelkelés: 1831
V. Ferdinánd: 1835-1848
Lovassy László letartóztatása: 1836
Kossuth letartóztatása: 1837
Pesti Hírlap: 1841. január
Világ /Dessewffy Aurél/: 1841
Felelet /Kossuth/: 1841
József hengermalom: 1841
Pesti Hazai Első Takarékpénztár: 1840
Pesti Magyar Kereskedelmi Bank: 1842
Vasút- Pest-Vác: 1846
Vasút- Pest-Szolnok: 1847
Vármegyék élére adminisztrátorok: 1845
Galíciai nemesi felkelés: 1846
Konzervatív párt: 1846
Ellenzéki kör: 1847
Egy magyar hölgy emlékirataiból /Pulszky Terézia/: 1850
Kőrösi Csoma Sándor: 1784-1842
Pesti Egyetem: 1846
Parainesis /Kölcsey/: 1837
Országgyűlések:
1825-27: uralkodó és a rendek együttműködnek; 3 évenkénti orszgy.;nemesek megelégedtek régi jogaik védelmével; MTA.
1830-31
1832-36: érdekegyesítés és önkéntes örökváltság –alsótábla elfogadja,uralkodó nem;
1839-40: foglyok kegyelmet kaptak; váltótörvény;önkéntes örökváltság; kereskedelem szabadsága
1843-44: magyar nyelv hivatalos; védegylet
1847-48
Széchenyi reformpolitikája:
gazdasági megközelítés; robot és ősiség eltörlése; lassú, de folyamatos, szerves fejlődés; tömegmozgalmak elvetése, kormánnyal összeütközés kerülése, arisztokrácia vezető szerepben => HAZA (nemzeti felemelkedés), HALADÁS(polgári átalakulás)
Wesselényi reformpolitikája:
politikai megközelítés; rendi ellenállás reformok mellé állítása; Kormányzattal szembekerülés vállalása; széles tömegekre támaszkodás => HAZA & HALADÁS
érdekegyesítés: nemesség maga mellé állítja a jobbágyságot
önkéntes örökváltság: a jobbágyok a földesúrral önkéntesen kötött megállapodás alapján megválthatják úrbéri szolgáltatásaikat. A jobbágytelek a saját /polgári/ tulajdonuk. A nemesek a megváltásból származó összegből bérmunkát tudtak alkalmazni + beruházások anyagi fedezése
jurátusok: jogi vizsga előtt álló fiatalok- joggyakornokok
fontolva haladók: újkonzervatívok, fiatal arisztokraták. Vezetőjük: Dessewffy Aurél. Szerény reformok: magyar hivatalos nyelv, önkéntes örökváltság.
Liberális tábor: vezéralakjuk: Kossuth. – Pesti hírlap a szócsöve. + Wesselényi. érdekegyesítés + kötelező örökváltság (állam fizette volna a jobbágyok helyett a megváltást a közteherviselésből befolyó adóbevételekből), vámkérdés
Centralisták: Eötvös József, Szalay László, Trefort Ágoston. Népképviseleten alapuló polgári állam hívei. Példa a francia állam. Elvetették a rendi jellegű vármegyei önkormányzatot.
Védegylet: tagjai 6 éven át csak hazai termékekből vásárolnak (amiből van). Igazgatója Kossuth.
Adminisztrátorok: vármegyék élére állított kormánybiztosok 1845-ben /Tisza Lajos Biharból, Zichy Ödön Fejérből/
Konzervatív Párt: eredményesebb politizálás érdekében hozták létre 46-ban a centralisták.
Ellenzéki nyilatkozat: kötelező örökváltság, népképviseleti orszgy., polgári szabadságjogok, törvény előtti egyenlőség, közteherviselés, kiváltságok eltörlése, adminisztrátori rendszer elvetése, alkotmány a bir. Ausztriai felének is
|