Reneszánsz irodalom

Reneszánsz jellemzői:

• A középkort követő európai kultúrtörténeti korszak

• Időszaka: 14.sz közepe-17.sz.közepe (1640-angol polgári forradalom kirobbanásáig)

Fénykora: 15-16.sz.

• Szülőhazája: Itália
• Kialakulása: az árutermelés növekedésével kialakul a pénzgazdálkodás, így a kereskedelem is fellendül. Ennek eredménye, hogy kilépnek a feudális kötöttségekből, áttérnek a tőkés árutermelésre. Előtérbe kerül az ipar (kézművesek, kereskedők), és a társadalomban a polgárság szerepe jelentősen nő (a polgárság a reneszánsz társadalmi alapja).
• Elnevezése: renascentes (latin) /renaissance (francia) = újjászületés

Utal a kor szellemi megújulására

Újjászületés értelmezése: az antik kultúra megújítása (irodalom, tudomány, filozófia)

• Új életforma –új eszmékkel:
  • Életet szabadon akarták élvezni
  • Jólét, szerelem, szellem szabadsága
  • Természet, emberi test szépségei
  • Megnőtt az egyéniség szerepe
  • Tudatos programmá vált az ember művelése
  • Feltámasztották az ókori görög és római kultúrát - emberközpontúság

• Ideológiája (eszmerendszere): humanizmus: kulturális és oktatási program, egy szellemi áramlat, amely főleg a görög és latin klasszikusok tanulmányozását tűzte ki céljául, de ötvöződik benne a keresztény írók és tudósok tudós vizsgálata is
  humanizmus = reneszánsz polgárság világi szemlélete

Művészeti ágak jellemzői:

• Festészet:

q       Formai tökéletességre való törekvés, arányosság

q       Világos, áttekinthető kompozíciók, harmónia

q       Természet és élet harmonikus ábrázolása

q       Perspektíva, térbeliség érzékeltetése

q       Grafika kiemelt szerepe

q       Fény- és színkezelés erőteljesebb

q       Pl.: Leonardo da Vinci: Mona Lisa, Az utolsó vacsora

Raffaello Santi: Az athéni iskola

Michelangelo Buonarotti: Utolsó ítélet, a Sixtusi kápolna freskói

Bottichelli Sandro: Vénusz születése, Tavasz

• Szobrászat:

q       Vallásos téma, de mindig az emberi szépséget emeli ki

q       Ókori témák is megjelennek

q       Nyugodtság, harmónia, pontosság, arányosság, formai tökéletességre való törekvés

q       Pl.: Donatello: David
Michelangelo: David, Mózes

• Építészet:

q       Lakóházak, paloták építése (főként)

q       Vízszintes tagoltság

q       Tágas terek

q       Pl.: Brunneleschi: Pitti palota, Firenzei dóm kupolája

Sárospataki vár

Bakócz kápolna (Esztergom)

• Zene:

q       Megjelenik a többszólamúság

q       Legfontosabb műfajok:

o       Madrigál: értékes szövegű hangszerkíséret nélküli többszólamú társasének

o       Villanella: falusi nóta, parasztdal, később kórusdal, többszólamú, derűs hangulatú

q       Divatos hangszer: lant

q       Zeneszerzők: Lassus, Palestrina, Bakfark Bálint

Olasz reneszánsz irodalom:

·        Giovanni Boccaccio: (1313-1375)

v     Önéletrajzi mozzanatok összeolvasztása népszerű szerelmi és lovagi történetekkel

v     Erős szenvedélyesség

v     Művei:

o       Filocolo:

o       Filostrato: szerelem legyőzöttje

o       Fiammetta: nem az író, hanem í címszereplő meséli el a történetet

o       Dante életműve: első életrajzi regény, magyarázza az Isteni színjátékot

v     Dekameron:

o       Jelentése 10 nap

o       Szerkezete: 10 résztvevő 10 nap alatt 10x10 történetet mesél el

o       Keletkezésének háttere: pestisjárvány Firenzében

o       Novellák felosztása:

§         Lovagi-nemesi novellák:
hangulatuk: érzelmes, tragikus, hősies
főszerepet az erény (=virtus), áldozatkészség, tapintat, gyöngédség játssza

§         Polgári-népies jellegű novellák:
hangulatuk: ironikus, szatirikus
főként szerelmi és erotikus történetek
középpontban: testiség, pénz, hatalomvágy

o       Novella (műfaj) elnevezése: novus = új, érdekesség
vagy Santa Maria Novella templom nevéből (itt gyűlt össze a 10 ember)

·        Francesco Petrarca: (1304-1374)

v     Epistulae (Levelek)

v     Híres emberek: 23 nagy római életrajzát tartalmazza

v     Africa

v     Canzoniere =Daloskönyv:

o       366 költemény (két részre osztotta: Laura, a szerelme életében írt művek, és Laura halála után írt versek)

o       műfajuk: ballada, szonett, canzone =dal

o       szonett: szigorúan kötött  versforma
4 vsz., 2db 4-soros, 2 db 3-soros
jambikus verselésűek
eredeti rímképletük: abba abba cdc dcd

o       politikai és szerelmes versek

o       ambivalens érzések (ellentétes), vívódó lélek kitárulkozása

o       megteremti a reménytelen szerelem formáját: finom bánat, tépelődés)

o       elégikus hangulat

Magyar reneszánsz irodalom:

·        Korszakok:

1.      1450-1530: párhuzamos a középkori irodalommal
kizárólag latin nyelvű
nemességre támaszkodik
Mátyás időszaka
Janus Pannónius

2.      1530-1570: konkrét tiszta reneszánsz
elindul a reformáció
magyar nyelvű
a reformációt képviselő irodalom van túlsúlyban: Heltai Gáspár (100 fabula), Bornemissza Péter (Szophoklész Elektrájának lefordítása, átdolgozása, Siralmas énnéköm)

3.      1570-1600: reneszánsz fénykora
elindul a főúri reneszánsz kultúra virágzása
Balassi Bálint

4.      1600-1640: késő reneszánsz = manierizmus
barokkba hajlik át
ellenreformáció megjelenése
Szenczi Molnár Albert

·        Társadalmi háttér: Mátyás reneszánsz udvara, válságos időszak (Dózsa-féle parasztháború, ország 3 részre szakadása), értelmiség kialakulása, de nincs magyar egyetem, a tehetősek Itáliában tanultak (Janus Pannónius), reformáció

·        Janus Pannónius: (1434-1472)

q       Élete: horvát nemesi családból származott, apja Csezmiczei János, nagybátyja Vitéz János

Ferrarában tanult
pécsi püspökség vezetője lett (járt a pápánál is)
részt vett a Mátyás elleni összeesküvésben is, száműzetés (de út közben meghal tüdőbajban)

q       Életművének felosztása: (latin nyelven írt!)

1)      Ferrarai korszak:

Költővé érés

Jellemző műfaj: epigramma

Szatirikus kritikák, erotikus témák, vagy monumentális, dicsőítő jelleg

Pl. Pannónia dicsérete

2)      Padovai korszak:

Műneme: epika, jellemző műfaj: panegirikus = dicsőítő költemény (terjedelme hosszú, verselése hexameter, hiányzik belőle a komoly mondanivaló, sok mitológiai utalás)

3)      hazatérés korszaka:

elégikus epigrammák, költemények

pl. Búcsú Váradtól, Egy dunántúli mandulafáról, Saját lelkéhez