Líra

·        Első versei:

q       Kazinczy stílusában íródtak (klasszicizmus)

q       De már szentimentalizmus hatása is érződik: mélabú, fájdalmas hangulat, szerelmi élmények iránti vágy

q       Elfojtódás: 1814

§         Vágy és valóság, ideál és realitás ellentmondásai között vergődő lelket jeleníti meg

§         Boldogság utáni vágy, ezért görcsös, síró kiáltások szakadnak fel belőle

§         Kétségbeesett lelkiállapotot elmélyíti a fájdalom oldódását jelentő sírás lehetetlenségének felismerése

§         Elkeseredett, borongós hangulat, elégikus, csapongó

§         Fontos téma: feudális elmaradottság ostorozása

·        20-as évek: változás

q       politika felé fordulás

q       hazafias versek: pl.: Hymnus (1823)

q       Vanitatum vanitas: 1823

§         Logikus felépítés, kiszámítottság

§         Ütemhangsúlyos verselés (8 és 7 szótagos sorok)

§         Keresztrím, páros rím (ababccdd – 87878877)

§         Ironikus felszólítással indul (költő)

§         Bibliai Salamon király beszél

§         Metaforák, ellentétek, igék hiánya

§         Élet értelmetlen körbeforgása

§         Keretes szerkezet: 1. vsz. előrevetíti a tanulságot, amit az utolsó megismétel: „Minden épül csak hitványságon”, „Mind csak hiábavaló”

·        30-as évek: világnézeti átalakulás, epigrammák

q       Emléklapra: 1833

§         röviden, velősen fogalmazza meg az emberiség számára: „a haza minden előtt”

§         cselekvő, aktív magatartás, amit mindenkitől elvár, ez a legfontosabb

q       Huszt: 1831

§         túllép eddigi versein, nem kesereg, pozitív hozzáállás

§         kötelességünket írja le nagyon szigorú erkölcsi tanítással: „Hass, alkoss, gyarapíts!”

§         romantika: misztikus rémalak, töredékesség, romvár, régies alakok (vala), hátborzongató hatások, képek, éjjeli, kísérteties, dallamosság, felkiáltás, kérdés, megszólítás, kifejező eszközök)

q       Zrínyi dala: 1830

§         Dialógus (párbeszéd): vándor kérdez – Zrínyi felel

§         Dal / óda (ez nem epigramma)

§         Kölcsey helyett Zrínyi a költő: magyar történelem legsötétebb korszaka a török kor, ekkor Zrínyi nagy hadvezér, tollal, karddal harcolt, hazaszeretet -> abszolút példakép

§         Magyarság legfontosabb eseményeit kutatja, keresi a dicsőséget („bérc” utal erre)

§         Minden megvan, de negatív minőségben – sötét látomás

§         Ellentétek: pozitív kérdés – negatív válasz

§         Megszólítással zár: csak nevében él a nép, legpesszimistább ítélet

q       Zrínyi második éneke: 1838

§         Dal / óda

§         Legpesszimistább az összes vers közül: elpusztulás, halál gondolata

§         Dialóg: Zrínyi – sors, végzet

§         1., 3. vsz.: Zrínyi

§         2., 4. vsz.: sors (nem tud segíteni, nem akar

§         idegen hatalom szűnjön meg, belső árulók ellen lép fel (az árulókat felelősség terheli), gyávák a magyarok

§         felhívja a problémára a figyelmet