·        kimunkáltabbak: szemléletesebb stílus, tökéletesebb rímalkotás, formai tökély

·        Kiben az kesergő Céliárul ír:

o      Téma: Célia egy rokonát siratja

o      Lírai tartalom: Balassi csodálkozva figyeli, ahogy a szeretett asszonyt a bánatos zokogás új oldaláról világítja meg, s ez még szebbé varázsolja

o      Jellemzők:

§       a szöveg nagy részét hasonlatok teszik ki, melyeket a költő nem kommentál

§       leegyszerűsített kompozíció

§       szimmetria

§       mesteri rímek

o      Szerkezet:

§       1. vsz.: Célia keserű fájdalma (félbe metszett liliom)

§       2. vsz.: Célia szépségében való gyönyörködés

§       3. vsz.: Célia fájdalma: több hasonlat, körbeölelik a hasonlítottat, sírásban megújuló szépség (tavasz harmatja)

Egy katonaének

·        Keletkezés: 1589: csak akkor kezd foglalkozni hazájával, amikor Lengyelországban bujdosik

·        Latin cím: In laudem confiniorum (A végek dicséretére)

·        Műfaj: vitézi ének: Európa többi részén ismeretlen volt az ilyen, csak a mi irodalmunkban lehetett lírai téma a hazáért és a kereszténységért vívott önfeláldozó harc

·        Uralkodó szerkesztési elv: hármas szám

·        Verskompozíció: hárompillérű: az első, a középső és az utolsó versszaknak van kiemelkedő jelentősége:

o      1. pillér (1. vsz.): intonálás. felvillantja a gondolati tartalmat

o      2. pillér (5. vsz.): eszmei súlypont, magába sűríti a gondolati tartalmat

o      3. pillér (9. vsz.): összegzés, lezárás, visszautal a lényegre

·        Szerkezet:

o      1. vsz.: végvári élet dicsérete, szónoki kérdés, a vitézekről és hozzájuk szól

o      2-4. vsz.: igazolja az első versszak állítását: megjeleníti a végvári élet mozzanatait; érzelmi érvekkel próbál meggyőzni az élet szépségéről

o      5. vsz.: a katonai életet a kor legmagasabb eszményének rangjára emeli; erkölcsi értékek: emberség és vitézség (humanizmus)

o      6-8. vsz.: mozzanatos képek a katonaéletből, vitézi élet árnyoldalai kerülnek előtérbe (ellentét a 4. és a 8. vsz. záró soraiban); önfeláldozó sors, hősi halál képe jelenik meg: dicséretessé teszi a végvárbeliek példáját

o      9. vsz.: nagy erejű érzelmi kitörés, válasz a hangulatilag eltérő képsorokra; költő áldása és búcsúja (ősz hasonlat)

Istenes versek

·        nem kerültek be a verseskötetébe: nem készült el teljesen a ciklus

·        élete valamennyi szakaszában írt vallásos verseket

·        legjobbakat élete válságos éveiben alkotta

·        vélemények szerint a legeredetibbek a vallásos versei: a legszemélyesebb lírai mondanivalót képes kifejezni bennük

·        hasonlóak a szerelmes verseihez

·        sok a zsoltárfordítás

·        Szenczi Molnár Alberttel szokták összehasonlítani:

o      Szenczi: református egyház képviselőjeként szól, számára a gyülekezet jelenti a vallásosságot

o      Balassi: nem hisz az egyház közvetítő szerepében, a hit után vágyakozik, csak Istenben hisz, számára nehezebb az út: ő egyénként is bűnös, nagyobb a kételkedése saját üdvözülésében; gazdagabb a metaforahasználata

·        Adj már csendességet...:

o      Keletkezés: 1591: Lengyelország

o      Mondanivaló: a földi boldogság elérhetőségében csalódott ember könyörgése

o      Jellemzők:

§       kérlelő könyörgés

§       szenvedélyes érvelés

§       belső ellentétek

§       mondatformák állandó váltakozása (belső hullámzás)

§       ABA szerkesztésű

o      Szerkezet:

§       1-2. vsz.: könyörgés, a felszólító módú és könyörgő értelmű igei állítmányok a megfáradt ember lelki békére való áhítozását érzékeltetik

§       3-6. vsz.: kétszeres hosszúság, könyörgés indoklása, érvelés, párhuzam és ellentét:

·      3.: Jézus sorával való érvelés

·      4.: Isten nagyságával való érvelés

·      5.: kérdések: bűntudat és önmagában való kételkedés

§       7-8. vsz.: keretes szerkesztés, sikerült szövetséget kötni, a megerősödött bizalom hatására a könyörgés nyugvópontra jutott: lecsendesült hang